Bálint Sándor életműve európai távlatban

Jubileumi konferencia a néprajz szegedi műhelyében

Az egyetem néprajz tanszéke a műhely centruma, ahol 1998 óta speciális szakrális néprajzi képzés is folyik. A tantárgyat felsőbbévesek vehetik fel, a diplomájukhoz csatolják a képzést igazoló betétlapot. A Közművelődésnek feliratot a homlokzatán viselő múzeum ugyancsak része a műhelynek - néprajzi anyagával, kiállításaival, valamint az egyetemi könyvtár is. A tanszék figyelme ebben az évben különösen a "legszögedibb szögedi", Bálint Sándor életművére irányul.

A boldog emlékezetű néprajztudós száz esztendeje született. A tanszék, ahol ő legtovább dolgozott, hetvenöt éves. E kettős évforduló jegyében rendeztek nemzetközi konferenciát október 5. és 8. között a Tisza-parti városban. Az évfordulóra jelent meg "... szolgálatra ítéltél..." címmel a Bálint Sándor Emlékkönyv, valamint A néprajz szegedi műhelye című kiadvány, s több jeles munka magyarul, angolul, és sorra láttak napvilágot emlékezések a Vigilia, a Távlatok, a Tiszatáj, a Szeged című folyóiratokban.

A városházán elhangzott mondat: Bálint Sándor életgyökér, megtartó erő, életajándék azoknak érthető igazán, akik ismerik a magyar tudós "szép örökségét". Ennek jegyében érkeztek sokan e honból és Európa több országából tudósok, kutatók, érdeklődők, hogy kifejezzék: a vallásos néprajztudomány a XXI. század szellemi életéből sem hiányozhat.

Gyulay Endre püspök köszöntőjében a miértekre felelt a konferencia második napján az egyetemi aulában. Miért kellett Bálint Sándor? Hogy átadja az igazi ünnepet könyveiben, magatartásával - mondta a főpásztor. - Bálint Sándor átélte mindazt, amit családjától kapott: a népből született, a nép közt élt, vele vállalt közösséget. Miért választotta tudományául a vallásos néprajzot? Mivel a vallás az élete volt. Miért tartott ki a vallás mellett? Mivel állhatatosságot, bátorságot merített Istenből. Mindent meggyőződésből tett. A püspök reményét fejezte ki, hogy Bálint Sándor valamennyi munkája megjelenhet végre e lélek-dermedt világban.

***

A szekcióülések szüneteiben beszélgettünk Barna Gábor tanszékvezető egyetemi docenssel, néprajzkutatóval, a Bálint Sándor-emlékezés(ek) fáradhatatlan szervezőjével.

- Úgy érzem, nem csupán Szegednek fontos a százéves tudós - mondta Barna Gábor -, hanem az országnak is. Ezt sokan érzik így, több szempontból. Fontos a tudományban ténykedőknek, mert kevés olyan meghatározó néprajzos dolgozott a XX. században, mint ő. Példásan fontos a hűségével. Életét néhány meghatározó ügynek szentelte, s ezeket szolgálta. Imádságos meditációjában ezt így fejezte ki: "Istenem: magamra hagytál, magamtól is megfosztottál, csak szívem ürességével dicsérhetlek... Áldozatnak szántál, mégis szolgálatra ítéltél... Óh Uram, Téged akarlak magamban dicsérni, a világnak hirdetni..." Hűséges volt a néprajzkutatásban, Szeged város történetének, mindennapi életének feltárásában. Hűsége a hitében, egyházának szeretetében lobogott a legnehezebb időben is, amikor ártatlanul megvádolták, meghurcolták, katedrájáról menesztették. Meglepett az információ, hogy Sándor bácsi a dóm egyházközségi képviselőtestületének aktív elnöke volt, amíg koholt vádak alapján felfüggesztett börtönbüntetésre nem ítélték. Akkor leköszönt tisztségéről, s ezt mondta: egy börtönre ítélt ember nem lehet az egyházközség képviselő-testületének az elnöke... Felelőssége azzal is igazolódott, hogy valamennyi kutatási eredményét publikálta - minden nehézség ellenére, ha másutt nem, napilapokban. Szeged neki köszönheti, hogy a legjobban ismert városunk. Külön kiemelem a magyar nyelvért végzett szolgálatát. Mert nyelvész is volt: szegedi szótára a legjobb tájszótárunk. A legkényesebb kritika írta róla: nem csupán nyelvi szótár, hanem Szeged műveltségének enciklopédiája, hiszen szócikkei mögött egy egész kultúra képe bontakozik ki.

Egyetemi hallgatói elé hogyan állítja példaképül a tudóst, az embert?

- Nem csupán nekik, hanem nekünk is példaképünk: felelősségben, kötelességtudatban, munkabírásban, s az említett hűségben. Tanszékünkön így tekintünk rá. Úgy érzem, Szeged határain túl is erősítő példa lehet. A példás embereket az egyház boldogoknak vagy szenteknek nevezi, akiket illik követni. Sándor bácsi egész élete erénygyakorlat volt.

A sajtóban is megjelent: akciót indítottak Bálint Sándor boldoggá avatásáért...

- Húsz éve Hetény János plébános, néprajzkutató bejelentette az említett kezdeményezést az Új Emberben, amelyhez csatlakozott ifj. Lele József, Sándor bácsi megpróbált életének ismerője. A szándékot felkarolta Gyulay Endre püspök, kérte, gyűjtsük össze valamennyi személyes emléket, adatot a halála óta eltelt huszonöt évből, az esetleges imameghallgatásokat is. Reménységgel várjuk az eljárás hivatalos elindítását.

Szegeden már vannak Bálint Sándor-emléktáblák, szobrok. Igaz, a szülőházát a születésnapjára lebontották. Emlékeztet az eljárás korábbi, minősíthetetlen magatartásra...

- A szülőföld szeretetét jelzik az emléktáblák, a szobrok, s újabban a tápéi Bálint Sándor Általános Iskola. A szülőház valóban megsemmisült. Ha a város vezetői éreznek lelkiismeret-furdalást, megpróbálják pótolni a pótolhatatlant. Emlékhelyről beszélnek. Majd meglátjuk: hol és mikor... Borzasztó hibát követtek el.

A mostani konferencia nem csupán Magyarországot, hanem Európát is érinti. Bálint Sándor a külföldi néprajztudománynak lehet sugalmazója.

- Több éve készülünk erre a jubileumi évre: a tanszék, az egyetem, a múzeum. Ez a kis konferencia igyekszik Bálint Sándor szakmai munkásságának több területét érinteni. Az előadók magyar kutatók: nem csupán néprajzosok, hanem történészek, szociológusok, földrajzosok és mások. Tizennégy ország kutatóival tekintettük át a vallásos néprajz tudományterületének alakulását Portugáliától Moszkváig, a skandináv országoktól Görögországig. Az eddigi tanulmányokat angol nyelvű könyvben adta ki az Akadémiai Kiadó, amely politikai, ideológiai okok miatt eddig elzárkózott az efféle kiadványtól. A szerzők eljöttek a konferenciánkra. Még macedón kutatóval is találkozhat a résztvevő. A könyv a legelső összefoglalása a jelzett témának, tudománytörténetileg jelentős. A kötet tartalmát vitatjuk meg ülésünkön. Ilyen jellegű kötetekkel tudjuk a külföldiek figyelmét a magyar tudós munkásságára felhívni, akit életében főleg német, osztrák és francia néprajzosok ismertek, hiszen publikált mindkét nyelven. A néprajz tanszék készül németül kiadni a Karácsony, húsvét, pünkösd című összefoglaló kötetet, amelynek CD melléklete (két nyelven!) önállóan megjelent az Akadémiai Kiadó jóvoltából. Mindazokat a vallásos népénekeket tartalmazza, melyekre Bálint Sándor nevezett munkájában hivatkozik.

A szegedi néprajz tanszék is jubilál az idén...

- Ez az első ilyen hazai tanszék. Ennek volt sokáig munkatársa a száz éve született professzor, kiváló pedagógus. Azért hívtuk meg a környező országok tanszékvezetőit, s a néprajz vezető európai szervezetének elnök asszonyát, Regina Bendrixet, hogy mondják el tanszékeik (tudomány)történetét. Bendrix aszszony előadásában összefoglalta, mi a néprajz hivatása a XXI. században, s hogy ebben a tudományban a szegedi tanszék s Bálint Sándor munkássága meghatározó.

Sok még a tartozás? A jubiláns katolikus sajtóban megjelent írásai is hiányoznak a kiadás-listáról...

- Bőséges a restanciánk. A pótlás talán nem marad el. Sudár János dunántúli plébános összegyűjtötte Sándor bácsi valamennyi írását. A biztos forrás tehát megvan.

***

A fiatal muzeológus, N. Szabó Magdolna, a jubiláns szegedi tudós néprajzi hagyatékának (szobroknak, bútoroknak, kéziratoknak, képeknek) kiállítási rendezője. Ő maga személyesen nem ismerhette Bálint Sándort...

- Az átadott hagyatékkal találkoztam, mentesültem a személyes elfogultságtól. Tárgyak által pillanthattam a kiváló tudós életébe. Lenyűgözött az ember és a kutató egyénisége. A nemzedékemnek is elmondhatom: íme, a beszédes emlékek, amelyek egyre inkább közelítenek a gyűjtőhöz. Látom, milyen sokrétű volt ez a munka.

Vannak követők?

- Itt ül mellettem Barna Gábor, s más "jó pásztorokkal" is találkoztam már. Az egyetemisták a néprajz tanszékről szorgalmasan látogatják a múzeumi kiállítást. A dolgom: jól átláthatóvá tenni a kiállított tárgyakat, melyek ekként szólalnak meg.

Tóth Sándor

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu