|
|
Vasadi Péter Egy fehér ember Ez a talpig fehérbe öltözött ember járja a világot. Nem rak nagy összegeket a bankszámlájára. Verszáji kertet és tornácos cowboy-kúriát nem épít magának. S a versenykocsi istállójába nem gyűjti a ritkaságokat. Töri magát, hogy megtöressék. Csak megy, pedig már lépnie is nehéz. Görbe, akár egy pásztorbot. Lassan hajlik a föld felé. Körbemutat egy kovásztalan korongot és aranykehelyben bort. Tömérdek keresztet ró a levegőbe. Hogy-hogy nem fárad el? A fáradsága élteti? S jön egy török, ki tudja, milyen jól szervezett pokol küldi és lelövi. Három golyót ereszt bele. Egy talpig fehér embert meg kell ölni? Miért? Tett valami rosszat? Bujtogat? Fertőzi a világ- szellemet? Hazugságokkal tartja fönn magát? A szelídek ellen összeesküszik? Mágus? Vezér? Labilis zseni? S ahogy visszatántorodik halála széliről, viszi a töröknek két tenyerében, mint fehér madárt - a nyaka karcsú, piros a szeme - a bocsánatot.
|
||||||
Új Ember:ujember@drotposta.hu
| ||||||