 |
|
|
|
A lágerből a Gulágba
A második világháború után a Szovjetunióban a náci lágerek poklából másfél millió személyt egyenesen a kommunista Gulágra deportáltak. Az adat hivatalos forrásból származik, Alekszander Jakovlev akadémikustól, az áldozatok felkutatásával foglalkozó Kreml-bizottság vezetőjétől. Erre emlékezve Jakovlev megállapította: a sztálini rezsim egyik legborzasztóbb bűntényéről van szó. A másfél millió fogolyból több ezren haltak meg a Gulág-szigetcsoporton. Jakovlev említést tett annak a 180 ezer szovjet katonának a sorsáról is, akik német fogságba estek, de szabadulásuk után nem mertek visszatérni hazájukba. Alekszander Jakovlev reményét fejezte ki, hogy nem vész feledésbe az orosz népnek a fasiszta hódítással szemben tanúsított hősiessége, de kívánatosnak tartja, hogy megőrizzék azok emlékét is, akik a belső szovjet terror áldozatai lettek. Ez az elnyomás emberek végeláthatatlan seregének megsemmisítését eredményezte. A kommunista ideológiát követő történészek egymillió személy haláláról beszélnek, tekintélyesebb orosz és külföldi források szerint számuk 15 és 30 millió közé tehető. A kommunizmus fekete könyvének adataiból kiderül, hogy sokan ennél is jóval többnek tartják a szovjet rémuralom áldozatainak számát. Jakovlev indítványozta, hogy a belső szovjet terror halottainak tiszteletére emeljenek emlékművet a Ljubljanka téren, miután Moszkvában nemrég újjáépítették a Sztálin által leromboltatott Üdvözítő Krisztus-templomot. (VR/MK)
|
|
|
