Az egyház helyzete Latin-Amerikában

A február 21-én kinevezett bíborosok közül különös figyelem kísérte a hondurasi Maradiaga érsek személyét, mivel ő az első hondurasi főpap, aki elnyerte ezt a magas egyházi méltóságot. Rodríguez Maradiaga 59 éves, a szalézi rend tagja, 1970-ben szentelték pappá. 1978 óta püspök, 1993-tól Tegucigalpa érseke. 1995 és 1999 között a latin-amerikai püspökök tanácsának (CELAM) elnöki tisztét is betöltötte. A bíborossal az Il Giorni című lap készített interjút.

A beszélgetés elején a bíboros leszögezte: kinevezését nem személyes megtiszteltetésnek fogja fel. Számára a Szentatya döntése a hondurasi papoknak, szerzeteseknek és az egész népnek szól. Maradiaga bíboros a példaképei közül elsőként Hector Enrique Santos Hernández volt érseket, szalézi rendtársát említette. Ő volt az, aki Rodríguez Maradiagának tízéves korában először felvetette a hivatás kérdését. Rögtön igent mondott, de válasza idővel elhalványult. Amikor a gimnáziumban, egy lelkinap végén a prédikáló atya így szólt: Ha Isten meghívott benneteket, ne legyetek gyávák..., már tudta, hogy mit kell tennie.

A hondurasi bíboros szólt édesanyjáról is, akitől nem csak az életét, hanem keresztény hitét is kapta. Megemlékezett Egidio Viganóról, a szalézi kongregáció rektoráról is. És végül kiemelte a Szentatya személyes példáját: Néha, amikor egy pasztorális munkával teli nap után fáradt vagyok, mindig új erőt ad, ha II. János Pál példájára gondolok.

A bíborost többen a szociális kérdések felé nyitott tradicionális püspökként jellemezték. Erre ő azzal válaszolt, hogy véleménye szerint az emberi személy sokkal összetettebb valóság, mintsem hogy szűk kategóriákba lehessen besorolni. Idézve a latin mondást: In medio stat virtus - a mértéktartásban áll az erő, felhívta a figyelmet a helyes egyensúly fontosságára. A bíboros kifejtette: Az egyház a hitletétemény őrzője, ami nem tőlünk, hanem Jézus Krisztustól származik. Ám hűségünk nem lehet múzeumszerű, hanem csakis az újdonságokkal való dialógus hűsége.

A latin-amerikai helyzetről szólva első helyen említette a demokrácia kultúrájának most is érezhető hiányát, s azt, hogy a béke útját még nem találták meg több országban. A bíboros felhívta a figyelmet a növekvő szegénységre is. Mint mondotta, az elmúlt évtizedek során a gazdagok még gazdagabbak, a szegények pedig még szegényebbek lettek. Ám a reménység fénysugarairól sem szabad elfeledkezni. A fiatalok igen lelkiismeretesen készülnek a bérmálkozásra, s így azután sem vesztik el személyes kapcsolatukat Jézus Krisztussal. Biztató a hivatások számának növekedése, és a képzett laikus munkatársak jelenléte is.

A nagy jubileum kapcsán II. János Pál pápa többször is felhívta a gazdag országok figyelmét: engedjék el a szegényebb országok adósságát. A bíboros szerint történt ez ügyben néhány lépés, de ezeknél jóval többre lenne szükség. A kétoldalú szerződések ügyében jelentős könnyítésekre került sor, ám a többoldalú egyezmények kapcsán a Világbank nem mutatott kellő kezdeményezőkészséget, jóllehet ez a kérdés elsődleges fontosságú a világméretű szegénység enyhítésében.

Amerika egy hatalmas kontinens, de két külön világ. A bíboros szerint az Egyesült Államok püspökeivel való együttműködés az amerikai püspökök szinódusa után indult igen látványos fejlődésnek. Texas állam tizenöt egyházmegyéje elhatározta, hogy testvéregyházi kapcsolatot létesít a hondurasi egyházmegyékkel. Ebben a lépésben az anyagi segítségnél jóval fontosabb a hit testvéri egységének megélése - mondotta a bíboros.

Az USA új elnökéről, George W. Bushról Rodríguez Maradiaga kifejtette: egyfelől a republikánus párt hagyományosan bevándorlásellenes, csakhogy ez a politika elfelejti, hogy a hondurasiak nem rabolni mennek az Egyesült Államokba, hanem mert dolgozni szeretnének, hogy így segítsék az otthoniakat. Általában azokat a munkákat végzik el, amelyekre egy tősgyökeres amerikai nem lenne hajlandó. Másfelől azonban George Bush első lépése az volt, hogy leállította azon szervezetek állami támogatását, amelyek a harmadik világ népei körében elősegítik az abortuszt. A bíboros így fogalmazott: Elfogadhatatlan a demográfiai kontroll oly módon, ahogyan a nagy országok, mint az Egyesült Államok, segítik a közeli s távoli, legszerencsétlenebb országokat.

Latin-Amerika vezetőiről a bíboros kifejtette: egyikük sem varázsló, de olyan lépéseket tettek, amelyek további jó irányú fejlődés felé vezethetnek. Végül Rodríguez Maradiaga bíboros a kubai egyházról elmondta: különösen szereti ezt a népet, és szívesen menne közéjük misszionáriusnak, hiszen oly nagy a szomjuk Isten után. Sajnos még nincs meg a lehetősége annak, hogy az egyház szabadon dolgozhasson és hirdethesse az Evangéliumot Kubában, de remélhetőleg ezen a téren változások fognak bekövetkezni. A bíboros külön is hálás azért, hogy a Mitch nevű hurrikán 1998-as hondurasi pusztítása után 1210 kubai orvos dolgozott a legszegényebb területeken. Ezek olyan emberi gesztusok, amelyek közel hozzák egymáshoz a két népet. A bíboros szerint a Kubát sújtó embargó áldozata a kubai nép, és ezért az igazságtalan, mert csak a népet károsítja meg. (VR/MK)

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@storage.hu