(ezerötszáz gyors)

Életbölcsesség

Nemcsak az a bölcs, aki bölcseket tud mondani, hanem az is, aki fölismeri mások bölcsességét. Hétről hétre fogalmazok, örülök néha egy-egy jobban sikerült mondatnak vagy bekezdésnek, de nemigen kápráztatom el magam a saját bölcsességemmel. Ezért nem is hagytam fel az olvasással. Nagy írók könyveinek és új szerzők kéziratainak olvasásával: hátha legalább az ő bölcsességük felismerése révén...

Tegnapelőtt kaptam egy levelet a szerkesztőségi e-mail címemre. A rövid szöveget a feladó, egy régi barát ugyanígy kapta valakitől. Azóta másoktól is hallottam, hogy a szöveg terjed az elektronikus postán.

Arról szól, hogy egy filozófusprofesszor előadása kezdetén egy nagy befőttesüveget telerak ökölnyi kövekkel. Tele van? - kérdezi, majd apró kavicsokat kezd tölteni az üvegbe, amelyek kitöltik a kövek közötti üregeket. Tele van? - Az igenlő válasz után homokot tölt az üvegbe, amely kitölti a kavicsok közti teret. Ismét megállapítják: az üveg tele van. Látják, mondja a professzor, ilyen az ember élete is. A kődarabok a fontos dolgok: a család, a szerelem, a barátság, a hivatás; a kavicsok azok, amik még számítanak: az előmenetel, a pénz, a hobby; s a homok az összes többi. Először a legfontosabb dolgoknak kell a helyükre kerülniük, aztán jöhetnek a kevésbé fontosak, aztán még mindig jut hely sok egyébnek is. De ha megfordítjuk a sorrendet, a legfontosabb dolgok nem férnek majd bele az életünkbe - mondta a professzor.

Az előadóterem csöndjében egy hallgató kiballagott az asztalhoz, és rátöltött egy üveg sört a kövekre és a homokra. Látják, nem lehet annyira tele az ember élete, hogy egy üveg sör még ne férne bele.

Valahogy így szólt a kapott levél, amelyen magam is hosszan elgondolkodtam. Ezen a héten eddig ez volt a legbölcsebb gondolatmenet, amelyet olvastam.

Kipke Tamás

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@storage.hu