Uj Ember

2001.03.18
LVII. évf. 11. (2747.)

A nagyböjt
mintha az elhúzódó, ünnepélyes csönd ideje volna, a maga szürkeségével. A szent monotonitás jegyében folyjék le. Az alászállás lassúságával. Szürke, hamuszürke ez a mélyülés, közeledés a nagypénteki feketeséghez.

Főoldal
Címlap
A Föld legjámborabb folyója?
Újabb árvíz a Tiszán
Magyarul és keresztényként volt politikus
Esterházy János-emlékünnep
Hitük mártírjai lettek
233 spanyol boldoggá avatása
Ami nem tűr halasztást
Lelkiség
"A bokor ég, de nem ég el!"
A hírhozó "képei"
Misztikus böjt
Jegyzetek a liturgiáról
A hét liturgiája (C év)
Katolikus szemmel
A tankönyvíró enciklopedista
Ki tanítja meg?
Vasjankó
Jegyzetlap
Jelenpor
Élő egyház
A mozgolódástól a mozgósításig
avagy egy felülről induló kezdeményezés margójára
A hitoktatás állami támogatása
Búcsú az ökumenétől? Az ökumené a búcsúról
Milyen az Isten családi arca?
Máté-Tóth András pasztorálteológus a tanuló egyházról
Segítség a kárpátaljai árvízkárosultaknak
Élő egyház
A jeruzsálemi pátriárka nagyböjti üzenete
Új, keresztény tévécsatorna Lengyelországban
Passzív eutanázia
Fórum
A zenetanárnő
Arcok
Könyvespolc
Benoît Standaert: A világ három oszlopa
Az Olvasó írja
Elment egy lelkipásztor
Virágmindenség
Boldog emberek
Fórum
Egyházi tanítás és roma kultúra
A ciszterci rendtől a romológiáig
Várnagy Elemér Apáczai-díjas
Világiak az egyházban 6.
Misszió
A rehabilitált alázat
Veszprémi főegyházmegye
Egy egyházmegye anatómiája
Az elmúlt évtized mérlege
Tiszta az utolsó cseppig
Krisztus legyen a központ, ne a pap
Ifjúság
Istennek nincsenek unokái
(Iskolakór VII. rész)
Aki többet kapott, attól többet várnak el
Fiatal szülők vallanak sikerről, tisztességről
A belső tisztulás fájdalmai
Embertelen mámor
FILMAJÁNLÓ
Kiért, miért
Rejtvény tíz év alattiaknak
Kultúra
Megmaradó értékek?
Verses napló
Fórum
Nyitás a helyi sajtó felé
Katolikus újságírók tanulmányi napja
Nagyböjt - a médiumokban
Pár percnyi elmélkedés
Az Olvasó kérdez
Mozaik
"Szent István és műve" - a Keresztény Múzeumban
A kanalasgémek már itt vannak!
Dóm - katedrális - bazilika
Misztikus írónak vallotta magát
Százötven évvel ezelőtt

 

Százötven évvel ezelőtt


1851-ben kezdték el érdemben folytatni a budapesti Szent István-bazilika építését. A többször megújuló, közismert fővárosi templom helyén régebben az úgynevezett "hecc-színház" állt, amely állatviadalokkal szórakoztatta a pesti közönséget. Pontosan erre a helyre építették a régi lipótvárosi plébánia templomot, amely Heintzi tábornok "jóvoltából", Pest 1849-ben történt osztrák ágyúztatásakor porig leégett, elpusztult.

A hely szerencsére továbbra is templom számára maradt meg. Így itt kezdte meg egy új templom építését Hild József, a hírneves építész. Empire-stílusban elképzelt terve megvalósulását számos negatív jelenség akadályozta, kísérte. 1867-ben elhunyt maga a tervező építész, egy évvel később pedig beomlott a már elkészült kupolarész. A félbemaradt munkát az ugyancsak kiemelkedő építőművész, Ybl Miklós vette át, aki a terveket átformálta, és más módon, merőben más stílusban (olasz reneszánsz) képezte ki a templomot. Ybl halála után egy harmadik építésznek, Kauser Józsefnek kellett befejeznie a heroikus munkát.

A templom impozáns külseje mellett belvilágában is méltónak mutatkozott a szakemberek és a hívő látogatók számára. A korszak legkiválóbb művészei vettek részt a reprezentatív templom szebbé tételében, díszítésében. A kupola és a boltozat freskó alkotásait többek között Benczúr Gyula, Lotz Károly és Székely Bertalan készítették. Az oltárokat jobbára Feszty, Benczúr, Deák-Ébner, Roskovics képei és legnépszerűbb szobrászaink: Stróbl Alajos, Fadrusz János, Vastagh György alkotásai tették emlékezetessé.

A templom a második világháború alatt súlyosan megrongálódott, ráadásul 1947 nyarán - amelyről az Új Ember részletes tudósításban számolt be korabeli számában - kigyulladt és részben leégett. Csak országos megmozdulás, széles körű adományozások és az (akkor még koalíciós jellegű) kormányzat támogatása révén sikerült a sérüléseket kijavítani.

A jelen ugyancsak renoválásokkal, építésekkel és szépítő akciókkal igyekszik ezt a patinás templomot méltóvá tenni történelmi múltjához, a hazai katolikus egyház nemes igényeihez.

Szeghalmi Elemér

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@storage.hu