|
|
Könyvespolc Benoît Standaert: A világ három oszlopa Vajon mit vár az ember egy útikönyvtől? Legyen tömör, lényegre törő, könnyen áttekinthető, logikus, tartalmazzon minden fontos adatot, és mindenek felett: legyen aktuális. A feltételeknek nem könnyű megfelelni. Hát még akkor, ha az útikalauz nem csupán rövid utazásra, hanem egy egész évszázadra szól. Benoît Standaert bencés atya kötete erre a nehéz feladatra vállalkozik: ma, amikor az évezredvég és -kezdet kapcsán annyi vélekedést, hiedelmet, babonát és felesleges rémületet fújnak felénk különböző széljárások, a szerző olyan könyvet kíván a kezünkbe adni, amely még életünk viharaiban sem engedi, hogy eltévedjünk. Az ősi zsidó bölcsesség szerint a világ három oszlopon nyugszik: a Tóra tanulmányozásán, az imádságon és az irgalmasság cselekedetein. Standaert atya bemutatja, hogy e három oszlop hogyan szilárdítja az ószövetségi választott nép hitét; akárcsak Jézus Krisztus pásztor-pap-prófétai küldetését. E tartóoszlopok adják Mária alakjának legfőbb jegyeit: Igével, imádsággal és szeretettel való telítettségét. A kötet azonban - valódi lelki útikönyvként - elsősorban saját világunkba akar elvezetni bennünket. Fogódzókat mutat, hogy életünket mi is e három oszlophoz kötözhessük. Így szélesíti egyrészt a Szentírás olvasásához vezető utat, másrészt a személyes és közösségi imádsághoz vivő ösvényeket. Az út legmeredekebb szakaszán pedig a szeretet művészetét mutatja be: beszél barátságról, türelemről, megbocsátásról - Szent Pál Szeretethimnuszát állítva elénk iránymutatónak. Nagy értéke a kötetnek, hogy a világ három tartóoszlopát képzőművészeti alkotások során át is megrajzolja; végül pedig Rubljov Szentháromság-ikonjának részletes elemzését adja. A közelgő Nagyböjt jó alkalom arra, hogy - útikönyvvel a kezünkben - felkeressük saját tartóoszlopainkat. S ha csak egyet vagy kettőt találunk belőlük: pótoljuk a hiányzóakat. (Bencés Kiadó és Terjesztő Kft., Pannonhalma, 2000.) Süveges Gergő Szentek képes enciklopédiája A Glória Kiadó színes albumát vehettük kezünkbe karácsony előtt, világhírű művészek (Leonardo da Vinci, Dürer, Rembrandt stb.) szenteket ábrázoló reprodukcióival. Ha a vásárlás előtt valamelyik magyar szentnél ütöttük fel az enciklopédiát, megragadó, hiteles életrajzok tárultak elénk. Az otthoni elmélyültebb olvasás közben azonban csalódni kellett: a nem magyar szentek bemutatásakor sorra előbukkantak a magyartalan mondatfűzések, az élettörténeteket logikátlan kitérőkkel és lényegtelen epizódokkal megszakító mondatok, a semmitmondó általánosságok. Agatangelus és Kaszián szócikkben (a születési-halálozási évszámokon felül) összesen ez áll: "A kapucinus vértanúk azok között misszionáriusok között indultak útra, akiknek az volt a küldetésük, hogy megvalósítsák a keresztények egységét a Közel-Keleten". Megtudjuk aztán, hogy Szent Ambrus "himnuszokat is szerzett és terjesztette azok alkalmazását. A kiadó láthatóan alapvető szakmai (hagiográfiai és lexikográfiai) ismeret hiányában vállalkozott e könyv megjelenítésére. Nem elég ugyanis a meglévő magyar és angol nyelvű forrásokból összeollózni egy művet, a minőségi munkához alapos tudás és főleg a témához illő alázat szükségeltetik. Különösen vonatkozik ez - ha szabad így mondani - a hagiográfusi mesterségre, melyre még a tanult teológusok közül is kevesen vállalkoznak. Szende Ákos
|
Új Ember:ujember@drotposta.hu
| ||||||
