|
Hitük mártírjai lettek 233 spanyol boldoggá avatása II. János Pál pápa március 11-én az újkori egyháztörténet legnagyobb ilyen szertartásával 233 vértanút avatott boldoggá, akik a spanyol polgárháború kezdetén, 1936-ban lettek hitük és egyházi elkötelezettségük miatt a baloldali "köztársaságiak" áldozataivá. Tizenhárom spanyol régióból valók, de többségük, 226 a valenciai főegyházmegyéhez tartozott. Papok, szerzetesek és világi hívők az új boldogok. Amikor 1936. július 17-én Franco tábornok megindította harcát a baloldali rendszer ellen, a "köztársasági" kormány ellenőrzése alatt maradt területeken igen sok püspök, pap, szerzetes és elkötelezett világi számára jött el a vértanúság órája. Közülük 1992-ben először a "barbastroi 51"-eknek nevezett vértanúkat emelte oltárra II. János Pál pápa. A szertaráson résztvevő 30 000 zarándok között a vértanuk rokonai is nagy számban megjelentek. "Az új boldogok és további számos névtelen mártír életét a vallás és a hit elleni gyűlölet oltotta ki - mondta szentbeszédében a pápa. - A most oltárra emelt vértanuk közül egy sem vett részt a politikai és ideológiai küzdelmekben, és ez nem is állt szándékukban. Életük kioltásának kizárólag vallási okai voltak. Boldoggá nyilvánításukkal az egyház ezeket a nőket és férfiakat az Isten kegyelme által segített bátorság és a tántoríthatatlan hit példaképeivé kívánja megtenni. Oltárra emelésük az igazság melletti feltétlen kitartásuk elismerése és egyben a tisztelet kifejezése a nemes spanyol nép iránt." A pápa végezetül az új boldogok közbenjárását kérte az erőszak, a gyűlölet és a megtorlás minden formájának megszűnése ellen spanyol földön. A II. János Pál pápasága alatt boldoggá avatottak száma 1227-re emelkedett, a szentté avatottak száma pedig 447. (Kathpress/Zenit)
|
Új Ember:ujember@drotposta.hu
|