|
2001.03.18
LVII. évf. 11. (2747.)
|
A nagyböjt mintha az elhúzódó, ünnepélyes csönd ideje volna, a maga szürkeségével. A szent monotonitás jegyében folyjék le. Az alászállás lassúságával. Szürke, hamuszürke ez a mélyülés, közeledés a nagypénteki feketeséghez.
|
|
|