|
A kanalasgémek már itt vannak! Javában zajlik a madárvonulás, a bíbicek, seregélyek, mezei pacsirták és még jó néhány más faj már megjelentek a költőhelyeken. A kanalasgém is edzett madár, afrikai téli szállásáról február második felében, március elején érkezik és a hó végén már a fészkét építi. Telepesen költ a nagy nádasokban, Európa-hírű kolóniája van például a Hortobágy-halastón. A víz felett letördelt nádszálakra a környékről hordják a fészekanyagot. Egy alkalommal a Tömörkény közelében lévő nagy halastórendszer területén figyeltem az építkező madarakat. Az egyik tó sarkába a hullámverés sok törmeléket sodort öszsze, a kanalasgémek oda jártak fészekanyagot gyűjteni. Egyikük különösen hosszasan válogatott. Felemelt egy-egy nádszálat, tartogatta a csőrében, mintha azt mérlegelte volna, alkalmas-e a készülő fészekhez, aztán újra letette, másikkal próbálkozott. Végül egy különlegesen hoszszú nádszál nyerte el a tetszését, azzal szállt fel és a szomszédos tó nagy nádszigete felé igyekezett, ahol a telep rejtőzött. Hűvös reggel volt, erős északi szél fújt, a nagy madár ugyancsak erőlködött, hogy előre jusson. Félúton lehetett, amikor megtörtént a baj, talán egy erősebb szélro- ham következtében a csőrében tartott nádszálat elejtette és az a vízre hullott. Ha emberrel történik hasonló eset, valószínűleg dühös káromkodásra fakad, a madárnak azonban a szeme sem rebbent. Fejét kicsit félrehajtva a nádszál után pillantott, majd megfordult és repült vissza a gyűjtőhely felé. A kanalasgém fészekben rendszerint négy-öt, néha hat öt-hat tojás lapul. A fészkek egészen közel épülnek egymáshoz, a kotló madarak akár meg is érinthetik szomszédjukat. A pár felváltva kotlik, a három hét alatt kikelő fiókákat közösen etetik. A kicsinyek szüleik csőréből, torkából szedik ki a hozott táplálékot, vízrovarokat, lárvákat, piócákat, gőtéket, apró halakat. A kanalasgémek a sekély vízben szürcsölve keresik táplálékukat, ezért ha a telep környékén nem találnak alkalmas helyet, harminc vagy akár ötven kilométernyire kell elrepülniük. A fiatalok négyhetes korukban hagyják el a fészket, de eleinte csak annak környékén mozognak, repülni csak kéthónaposan tudnak. Ekkor csapatokba verődve kóborolnak és olyan vizeknél is felbukkannak, ahol nem költenek. A kanalasgém magyar neve csak részben találó. Hoszszú csőrének vége széles és lapított, valóban kanálra emlékeztet, ezzel szürcsöli a vizet táplálékkeresés közben. Rendszertanilag viszont nem a gém, hanem az íbiszfélékhez tartozik. Nevét tehát minden esetleges nyelvtani szabály ellenére egybe kell írni, ellenkező esetben gémmé változtatnánk. Amikor a távolban repülő madárra pillantunk, az íbiszfélékre jellemzően hosszan előrenyújtott nyaka különbözteti meg az ugyancsak hófehér, de gémek módjára, begörbített nyakkal szárnyaló nagy kócsagtól. Schmidt Egon Fotó: Bécsy László
|
Új Ember:ujember@drotposta.hu
|