A katolikus egyetem meghatározó a hazai felsőoktatásban

Négy kar, nyolcezer hallgató

— Korábbi beszélgetésünkre visszautalva, akkor az egyetem negyedik fakultásának — az információs technológiai karnak — megalakulásáról még csak tervként esett szó. Azóta létrejött a kar, szeptember óta működik, jövő ősszel pedig már fogadja az első hallgatókat. Ezzel befejeződött az egyetem bővítése, vagy további elképzelések is körvonalazódnak?

— Az egyetem intézményfejlesztési tervét az egyetemi tanács és fenntartónk, a püspöki konferencia egyaránt jóváhagyta. Ez nem irányoz elő újabb fakultásokat. A mintegy nyolcezer hallgatóval – ebbe az informatikai kar is beleértendő – az egyetem mintegy hat év múlva eléri a tervezett legmagasabb létszámot.

„A hozzánk járó egyetemi polgárok általános katolikus
műveltséget kapnak“ Piliscsaba, bölcsészettudományi kar

A püspöki kar és a katolikus egyház óriási áldozatot hoz azzal, hogy az egyetem működési feltételeinek megteremtésében – az állami finanszírozás mellett — részt vállal. Ezt a gazdasági felelősséget és kockázatvállalást nem lehet a végtelenségig fokozni. A magyar katolikus egyház nem bír el ennél nagyobb egyetemet.

— Mennyien oktatnak a négy karon? A hallgatók és az oktatók számának aránya már önmagában jellemez egy egyetemet.

— Mintegy hétszáz teljes- és részmunkaidős dolgozónk van, akiknek zöme oktató. Ez tizenegy az egyhez arányt jelent. Ha a meglévő karokat tisztességesen föl tudjuk szerelni, akkor valóban több arcú, több tudományterületen érintett komoly egyetem lehetünk.

Erdő Péter püspök, rektor (Fotó: Cser)

— Az egyes karok az utóbbi években rangjuknak megfelelő épületekbe kerültek. A bölcsészkar campusa Piliscsabán az egyik legszebb Magyarországon, a Hittudományi Kar a Veres Pálné utcában ugyancsak méltó otthont kapott, s a Jog- és Államtudományi kar is büszke lehet Szentkirályi utcai épületegyüttesére. Hol és mikorra készül el az informatikai kar otthona?

— Mielőtt erre válaszolnék, egy jó hír a Szentkirályi utcából: most vettük birtokba a felújított – az egyetemi köznyelvben „zöld ház”-nak nevezett — épületet, amelyben többek között egy nagy előadó és a jogi kar könyvtára kapott helyet, korszerű felszereléssel, kényelmes olvasóteremmel. Az épület a német katolikus egyház – a Renovabis és a kölni érsekség – jóvoltából újult fel, amit ez úton is szeretnék megköszönni.

Ahhoz, hogy az informatikai karon 2001 szeptemberében megkezdődhessék az oktatás, már most el kellene kezdeni az építkezést vagy a tatarozást. Eleinte itt is – mint más karok esetében is – ideiglenes helyen folynak majd az előadások. Két lehetőség adódik: Piliscsaba vagy Budapest. Mindkettő mellett és ugyanakkor mindkettő ellen is szólnak érvek. Nagyon nehéz például gazdasági szempontból kiszámolni, melyik lenne az ésszerűbb döntés. S az is kérdés, hogy a profeszszoroknak és a hallgatóknak mennyire lesz kedvük Budapest és Piliscsaba között ingázni. Hozzájutunk-e külön pénzforrásokhoz, hogy Piliscsabán újabb kollégiumokat hozzunk létre, amelyeket egy újabb kar odatelepítése mindenképpen megkíván? Ilyen feltételek hiányában ésszerűbb Budapesten helyet keresni. Ez olcsóbb és biztonságosabb megoldás, és sok szempontból a hallgatóknak is előnyösebb.

A piliscsabai elképzelésnek úgyszintén lehetnek előnyei: amennyiben különféle – rangos — cégekkel együttműködés alakul ki, a laboratóriumi fejlesztéseknek ott nincs akadálya. Igaz, ma még aligha tudható, hogy néhány év múlva a nemzetközi informatikai vállalatoknak Piliscsaba mennyire lesz vonzó. Jelenleg egy világbanki pályázattal igyekszünk az informatikai kar indulását segíteni.

— Miként formálódott az elmúlt évek során az egyetem – nevében is megfogalmazódó – katolikus szellemisége?

— Biztató jelek mutatkoznak. Az oktatók és a hallgatók körében érezhető a másfajta stílus.

— Miben ragadható meg ez a másság, ez a sajátosság?

— Már az előadott tárgyakban is megjelenik. A világi tudományokat oktató karokon is szerepelnek hittel kapcsolatos bemutató, ismertető kurzusok. A jogi karon Bevezetés a kereszténységbe címmel találkoznak vele a hallgatók, a bölcsészettudományi karon pedig biblikus, ókeresztény irodalomtörténeti és más hasonló képzés folyik. A hozzánk járó egyetemi polgárok általános katolikus műveltséget kapnak, függetlenül attól, hogy a katolikus hitet magukévá teszik-e vagy sem. Az egymás közti kapcsolatokban is megjelenik a sajátosság.

Jó volt látni idén a közös évnyitó ünnepséget az Egyetemi templomban, szentmise keretében. Ez is kifejezi az összetartozást. Eme alkalommal kapta meg Zlinszky János prodékán a Szentatyától a legmagasabb kitüntetést, a Nagy Szent Gergely Rend parancsnoki fokozatát a csillaggal.

— Hogyan alakult a karok közötti együttműködés az elmúlt években?

— Számos oktatónk több fakultáson is előad. Vannak köztük olyanok, akik az egyik karon főállásban vannak, a másikon pedig óraadók. Bölcsészettudományi karunk doktori programját például – gazdaságtörténetről van szó — Botos Katalin vezeti, aki a jogi kar keretében a közgazdasági intézet élén áll. A nyelvi képzésben ugyancsak megjelenik az együttműködés. A teológiai kar tanárai között is akadnak, akik más karokon órákat vagy előadásokat tartanak. Ezen kívül közös rendezvényeket tartanak a karok, s tizenegy munkacsoportban egy-egy témát, így például a család és az élet kérdését, a keresztény filozófiát karközi jelleggel tanulmányozzák. E tanulmányi- vagy kutatóközpontok munkája kapcsolódik a katolikus egyetemek európai- és világszövetségének a hasonló kutatásaihoz.

— Milyenek az egyetem belföldi kapcsolatai?

— Az utóbbi két év során számos együttműködési szerződést kötöttünk különböző állami egyetemekkel. Néha annak érdekében, hogy egy nálunk még csak ideiglenesen akkreditált szakunk végzősei ott szerezhessenek diplomát.

A fiatal informatikai karnak máris közös kutatási és doktori programja jött létre más egyetemekkel. A Károli Gáspár református egyetemmel kötött együttműködési keretszerződésen belül különösen a jogászok között alakultak ki gyakorlati kapcsolatok. S éppen legutóbb jártak itt a zsidó egyetem hallgatói, a diákok és a diáksajtó közötti együttműködés lehetőségeit keresve.

— Lezárult-e a katolikus felsőoktatási intézmények integrációs folyamata?

— Hittudományi karunk több szemináriumot afiliált: először a szegedit, később a veszprémit, idén pedig az egrit és az esztergomit. Az állami felsőoktatás nyelvén ezt kihelyezett képzésnek szokták nevezni. Ugyanakkor az intézményi integráció bonyolult folyamat, ezért inkább az együttműködés konkrét formái azok, amelyek gyorsabban megvalósíthatók.

— Hogyan illeszkedik a sorba a zsámbéki és az esztergomi katolikus tanítóképző főiskola?

— Együttműködést tervezünk velük, integrációról azonban nincs szó.

— Mely külföldi egyetemekkel tartanak kapcsolatokat, s milyen szinten vannak ezek?

— Az együttműködés gerincét a katolikus egyetemek európai, illetve világszövetsége alkotja, amelynek immár teljes jogú tagjai vagyunk. Nyáron Ausztráliában tartották a katolikus egyetemek rektorainak világkonferenciáját, s ott is több szerződést irtunk alá. Ezek vendégtanárok küldéséről, diákcseréről, publikációk támogatásáról és közös kutatási témákról szólnak.

Szoros az együttműködésünk a milánói katolikus egyetemmel, a belgiumi katolikus egyetemekkel is. Ugyanez elmondható francia egyetemekről, a madridi jezsuita egyetemről, a lublini, az eichstaedti egyetemről. A katolikus egyetemi világ olyan fontos szereplőjével, mint Amerikában a Notre Dame University-vel is jók a kapcsolataink. Ígéretesnek tűnnek a San Franciscói egyetemmel közösen induló posztgraduális képzések. A tajvani katolikus egyetemmel nemrégiben kötöttünk szerződést. Értékes lehetőséget nyújthat végzős hallgatóink számára, hiszen lehetővé válik, hogy ösztöndíjjal ne csupán kínai nyelvet tanuljanak, hanem mellette a tajvani gazdasági kapcsolatokat is tanulmányozzák, ami adott esetben egy fiatal jogász vagy bölcsészhallgató számára komoly megélhetési forrást is jelenthet.

Régiónk más, nem katolikus egyetemeivel is együttműködünk. Így például német, lengyel és szlovák állami egyetemekkel. Külön is kiemelném a kolozsvári Babes-Bólyai Egyetemet, amellyel sokrétű kapcsolatunk alakult ki. Az egyetem négy teológiai kara – két magyar, két román nyelvű – az ökumenikus párbeszéd keretében először velünk együttesen tartott közös rendezvényt. A kolozsvári kongresszus folytatására 2001. februárjában Budapesten kerül sor.

— Mennyire gazdaságos az egyetem működése?

— Minden kiadást meg kell gondolnunk. Nem tehetjük meg, hogy hoszszú távon veszteséges szerkezetet alakítsunk ki. Ma már az állami egyetemekkel azonos mértékben kapunk támogatást, de ha nem gazdálkodunk ezzel jól, a hiány pótlására nem fordulhatunk az államhoz.

— A katolikus egyház saját költségvetéséből támogatja-e az egyetemet?

Nem szorulhatunk rá arra, hogy az egyház folyamatosan hozzájáruljon a működésünkhöz. Ugyanakkor a püspöki konferencia hosszú évek óta a katolikus egyház számára építési célra rendelkezésre álló összegek jelentős részét – majdnem egyharmadát – szánja az egyetem fejlesztésére. Ez olyan áldozat valamennyi egyházmegye részéről, amelyért köszönetet kell mondanunk, ugyanakkor kötelez is bennünket, hogy minél nagyobb részt vállaljunk az egyház küldetésében és szolgálatában.

Elmer István

Aktuális Archívum Fórum Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu