Csöndes emlékezés
Az emberi szenvedést és betegséget, amely születésünktől kezdve lehetséges formája, állapota életünknek, nem könnyű elviselni és tudatosítani magunkban. Sem a saját személyünkre, sem másokra vonatkozóan. Az Új Ember korábbi munkatársa, a kulturális rovat szerkesztője, a költő és műfordító Parancs János szembetűnő példáját adta, miképp lehet férfias türelemmel, bátorsággal nyíltan szembenézni a közeledő véggel.
Parancs már súlyos betegen, maradék erejével is megpróbált talpon maradni, dolgozni: írni és szerkeszteni. Már alig vonszolta magát, megszokott válltáskáját cipelve mégis átlépte a szerkesztőség küszöbét, és lelkiismeretesen végezte munkáját. Nem látványosan, feltűnően, hanem azzal a szerénységgel és türelemmel, amely példamutató a keresztény ember számára. Tisztelettel és szeretettel emlékezünk rá halálának első évfordulóján.
|