|
|
Magyar zarándokház Mariazellben Mariazell – a magyar szempontból is igen jelentős búcsújáróhely – története 1157-ben kezdődött. Ekkor indult St. Lambrecht bencés kolostorából az itteni hegyeken át egy – Otker, vagy ahogyan később a népszáj nevezte, „Magnus” – nevű szerzetes térítő útra. A hagyomány szerint a mai Mariazell közelében egy szikla zárta el az útját. A nehéz úttól kimerülve a szerzetes pihenni készült, s a magával hozott Mária-szobrot a sziklára helyezte. A hatalmas kő erre széthasadt, s ő folytathatta útját. Ugyancsak tudni véli a hagyomány, hogy ezután a szobrot egy fatörzsön helyezte el, magának pedig egy kis kunyhót, „cellát” épített. A környékbeli nép meg elkezdett járni a remetéhez s a szoborhoz. Az előtt elmondott imák meghallgatásra találtak. 1200 körül történt, hogy I. Henrik, morva őrgróf fogadalmat tett: ha meggyógyul súlyos betegségéből, kápolnát emel a szobornak. A csoda bekövetkezett, s a kápolna is megépült, ma is látható a mariazelli kegytemplomban.
Mariazell hírét igazában Nagy Lajos magyar király alapozta meg. Ő a török felett a Balkánon aratott nagy győzelme után, hálából gazdagon felszerelt templomot építtetett a kápolna helyén, 1378-ban. Ebből ma is áll a középhajó és a középső, gótikus torony. A mariazelli búcsújárás a XV. századtól igen élénk lett, s máig Európa egyik legnépszerűbb búcsújáróhelye. A templomot, amelyet a pápa később bazilika rangra emelt, török pusztította, tűzvész emésztette, de mindannyiszor újjáépítették. A Habsburgok különösen kedvelték Mariazellt, II. József mégis betiltotta a búcsújárást. A XIX. század elején I. Ferenc engedélyezte ismét. Mindszenty József hercegprímás végrendeletében az esztergomi bazilika sírboltját jelölte meg végső nyughelyéül. Halála előtt egy nappal kiegészítette a végrendeletet: „Ha számkivetésben halok meg, temessenek el ideiglenesen a mariazelli kegytemplomban.” Így került Mindszenty sírja, 1975. május 6-án bekövetkezett halála után, a kegytemplom Szent László kápolnájába, a prímás előd, Szelepcsényi sírja mellé. Az utolsó hercegprímás itt nyugodott, maradékainak 1991-ben történt hazahozataláig. Nagy Lajos óta a magyarok számára igen kedves Mária-kegyhely Mariazell. De nemcsak olyanok jönnek ide, akik igen értékes fogadalmi ajándékokkal gazdagítják a kegyhelyet, s fejezik ki hálájukat Mária által Istennek. A kevésbé tehetős magyar zarándokok számára 1991 óta működik zarándokház Mariazellben. Bányai Ilona, a Jézus Szíve Társasága elöljárója alapította, Veremund Hochreiter mariazelli bencés prior kérésére. Ilona nővér 1956-90-ig a Bécsben és környékén élő magyarok lelki és szociális ellátásában, s a cserkészetben tevékenykedett. 1991-ben, a kegytemplom közelében egy kétszintes házat rendezett be zarándok-fogadónak, ahol az elmúlt évek folyamán közel tizennégyezer magyar zarándok fordult meg. Több nagyobb szobában, tiszta ágyneművel ellátott emeletes ágyakon 43 ember – ennyien férnek el egy autóbuszon – aludhat. Hideg-meleg zuhany, hűtő, mélyhűtő áll rendelkezésre. A mariazelli magyar zarándokokat Köhár Ede bencés atya látja el lelki programmal. A zarándokszállás ára 130 schilling egy éjszakára. Cím: Korda zarándokház 8630 Mariazell Morzingasse 2. Tel.: 00 43 3882 3554, Fax: 00 43 3882 3828 Sz. J.
|
Új
Ember: ujember@drotposta.hu
|
||||||
