Koncentrikus körök

(Szabó Ferenc – Miletics Katalin Janka – Móser Zoltán: De profundis. Szeged, 2000. Agapé Kiadó)

A világ mélységei és magasságai fölött, az Ész bálványai fölött talán újjászületik az Ember misztikus hivatása és vágya az igazán Jó, az egyedüli létadó Valóság, a „Van” után – vagy inkább Benne…? Újra meg újra olvasom e szép kötetben a fájdalom és a vágyakozás, a mélység magánya és a mindent fölemelő Szeretet közötti feszültségben fohászkodó, panaszkodó, vágyakozó, a „tiszta ész” határain túl látó és érző három lélek vívódását, amint szűkülő-táguló-szűkülő körökben keresik, „kiáltják” (De profundis clamo Te Jahve!) Istent, segítségül hívják Szent Ágoston és Pascal elmélkedő gondolatait.

A tudós, nagy hírű jezsuita, — Szabó Ferenc —, a kiváló bencés obláta éremművész és szobrász – Miletics K. Janka – és az ismert fotóművész, tanár – Móser Zoltán – sorba fűzött gondolatai és a képek Miatyánkjai megidézik korunk iszonyú és fenyegető mélységeit és a végtelen Értelem, Jóság és Szeretet, Isten után való vágyakozását, víziókat vetítik elénk: „Ne fordulj kifelé kergén bután / kíváncsian kutatva kérész szépségek után / a belső végtelenben / vár rád az Igazság / az Isteni Erőtérben / hol a lét fölfakad / leled meg igaz önmagad” – világít rá a lényegre Szabó Ferenc. „Minden determinált?” – kérdezi Miletics Janka – mert „semmit de semmit sem tehetünk / minden csak megtörténik velünk… teljesen telhetetlen vagy?… Ember mondjad valljad / kell legyél Isten / mert nélküled nem lehet semmi sem / kegyelmezz, kegyelmezz” – könyörög misztikus révületben. S a képeken fák, sírkertek váltakoznak és szirtek, szakadékok szélén, között A bátor, Az álmodó, A filozófus, Az imádkozó, — mindenütt az emberi ember, aki Isten nélkül oly félelmetesen veszendő… Róma és a szülőhely nosztalgiája oldja kedves lírába és végső meggyőződésbe: „Minden múló semmiség Isten egyedül elég”. Ez a kegyelem pillanata, ezek a kegyelem fájdalmas-gyönyörű percei… Végtelenbe vezetnek a központozás nélküli sorok, amelyek azt sugallják: „Add meg magad az Irgalomnak!” S akkor? „Ne félj! Megmentelek, újjáalkotom porhüvelyedet.”

Dékány Endre

Aktuális Archívum Fórum Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu