|
Méltó a munkás az ő bérére… Keresztény munkásünnep A keresztény szakszervezetek világszövetségének (Munka Világszövetsége - WCL) tagja, a legjelentősebb keresztény szellemiségű hazai konföderáció, a mintegy hatvanezer főt tömörítő, keresztény szellemisége mellett egyben 56-os hagyományokat is ápoló Munkástanácsok Országos Szövetsége kerekasztal-beszélgetést rendezett a keresztényszociális tanok alapvetéséül szolgáló „Rerum novarum” kezdetű pápai enciklika kiadásának emléknapján. Az 1891-ben kiadott pápai körlevél aktualitására Harrach Péter szociális és családügyi miniszter oly módon is felhívta a figyelmet, hogy párhuzamba állította az ipari társadalomat, a futószalag-szerű termelést és a globalizáció s az információs társadalmat, utalva a munkavállalói kiszolgáltatottság, a társadalom peremére sodródás mai veszélyeire.Kiemelte, hogy minél sebezhetőbbek az egyének, annál inkább kell segítenie az államnak, és a nők számára is minden életlehetőség választhatóságát biztosítani. Külön kitért a munkás, a bér, az emberi méltóság és a szociális dimenzió kérdésére. Semjén Zsolt, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára filozófiai oldalról, valamint az egyház jelenlegi tanítása felől hívta fel a figyelmet, hogy az élet, így a gazdaság minden elemének is az embert kell szolgálnia. Goják János, a püspöki kar Iustitia et Pax Bizottságának főtitkára előadása hangsúlyozta: az ember csak közösségben tud létezni, amelynek legkisebb egysége a család, ami egyként fontos eleme mind az egyház, mind a vendéglátó szakszervezet értékének. Az egyén számára azért is fontos mindez, hiszen az élővilág többi szereplőjétől eltérően ismeretben, biztonságban, igazságosságban, boldogságban stb. többet akar, mint amit már elért, s szándéka a végtelenre irányul. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke aláhúzta annak fontosságát, hogy a 109 éve kiadott pápai körlevél mottóul választott tana: „méltó a munkás az ő bérére“, ma is aktuális, hiszen számos esetben, így a költségvetési tervezés, az EU csatlakozás, a globalizáció stb. esetében is a lényeg, az ember elsikkadni látszik és egyéb, két év múlva már fel sem idézhető „értékek“ kerülnek előtérbe. Pásztor Miklós közgazdász a keresztényszociális tanokat összevetette a közgazdaságtan hosszú távú növekedést valóban preferáló elméleteivel, kitért néhány fontos elemre, mint pl. hogyan viselkedjen a tulajdonos, miként ne zsigerelje ki saját hosszú távú profitjának növelése érdekében a munkást. Kovács Nándor
|
Új
Ember: ujember@drotposta.hu
|