Uj Ember

2000. június 4.
LVI. évf. 23. (2706.)

Aki a menynyekbe fölment, kivételes megdicsőülésével is lényegében valamennyiünk útját készítette elő. Távozása épp nem elidegenülést jelent, hanem a test megszentelését: emberségünk, emberi voltunk örök lehetőségének kibontását.
Pilinszky János
.

Főoldal
Lelkiség
Katolikus szemmel
Jegyzetlap
A tanítóképzők az egyenlőtlenségek csökkentéséért
Álom
Több mint zenei élmény
Élő egyház
Magyar nyelvű gyónási lehetőségek Rómában
Méltó a munkás az ő bérére…
Keresztény munkásünnep
A remény megvalósulni látszik
Millennium Pécelen
A magyar-szlovák megbékélés apostola
Ján Palárik emlékezete Terézvárosban
Új evangélikus püspökség
Hatvanöt éve az oltár mellett
A magyarországi szlovákok életéből
Fórum
A lengyel prímás nyilvános bocsánatkérése
Azok is fontosak, akik csak polgári házasságot kötnek
A családok világnapja
Könyvespolc
Bizánc tündöklése és hanyatlása
Orate Fratres! Imádkozzatok, testvérek!
Bohdan Cywinski: Tűzpróba
Iskola és oktatás – átfogó számvetés
Mészáros Tibor napi jegyzetei
Vallás és etika az európai iskolákban
Erdélyi Magyar Breviárium (2. kötet)
Adoremus
Török József régi-új könyvéről
Fórum
Bölcsesség
„Hozz rá víg esztendőt”
Nemzeti imáink új felvételen
Mindenkinek tetszeni?
Életige 2000. június
„Akiket Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai.” (Róm 8,14)
Fórum
„Él a hit az ezer esztendős honban“
Eucharisztikus virrasztás a Dunán
Egy irodalmi legenda CD-ROM-on
Számítógépen olvasható a Nyugat
Zarándokház Rómában
Régi nagy patrónánk
Magyar Mária-versek
Kultúra
Néhány megjegyzés egy cikkhez
Két tenger
Koncentrikus körök
Neves hívő magyarok nyomában Franciaországban
Kossuth és Széchenyi Londonban
Ifjúság
Mit tesz hozzá emberségünkhöz a kereszténység ?
Európa új védőszentjei VI.
Svédországi Szent Brigitta (1303-1373), Észak nagy misztikusa
Meditáció Hivatások Vasárnapja után
Rejtvény
Fórum
Apa is csak egy van…
A férfi a családban és a társadalomban
Vigyázat, értéket vesztünk!
A város primadonnája
Boldog emberek
Mozaik
Magyar zarándokház Mariazellben
Hallgatók és előadók
Eltemették Dékány Vilmos püspököt
Ez az a nap
Hiánypótló jogi kiadvány
Imádságos kör
Rejtvény
.

 

„Hozz rá víg esztendőt”

Nemzeti imáink új felvételen

“Minden megkívánhatóságot magában leginkább egyesítőnek” nevezte a Honderű 1844. június 25-i száma Erkel Ferenc pályaművét, amelyet a zeneszerző a Nemzeti Színház Himnusz-pályázatára küldött be. A bíráló bizottság egy hónappal korábban, június 15-én döntött: a húsz aranyat jelentő díjat, tizenhárom pályázó közül Erkel Ferenc Himnusza nyeri. Az 1848-ra Egressy Béni Szózatával egyetemben (Ez is egy pályadíjas alkotás!) gyakorlatilag már nemzeti imává vált művet, hat dicséretet kapott alkotással együtt, hamarosan elő is adták a Nemzeti Színházban. Ezután – a nyertes kivételével — százötven éven át feledésbe merültek a pályázati himnuszok, egészen 1994. június 15-ig. Ekkor ugyanis, a másfélszáz éves jubileum alkalmából, Somogyváry Ákos karnagy emlékhangversenyt szervezett a Zeneakadémián, ahol elhangzott három pályamű.

A régi kották fellelése természetesen kitartó kutatómunka eredménye. Az 1994-ben bemutatott három himnusz szerzőinek nevét nem sikerült felkutatni, egyiknél pedig hiányzik a zenekari kíséret. A Magyar Millennium évét éppen csak megelőzően lelték meg a kutatók az eddig ismert utolsó pályázati himnuszt, Egressy Béni verbunkos stílusú, egyébként dicséretben részesített alkotását.

A százötvenedik évfordulót koncerttel ünneplő művészek elhatározták, hogy az utókor számára megőrizendő, felvételt készítenek a pályázati himnuszokról. Erre az idén, a millennium évében került sor, a kulturális tárca, a Budavári Önkormányzat, és a Szent Margit gimnázium támogatásával. A CD-re felvették az eddig ismert négy, nem nyertes pályamunka mellett, a Himnuszt egy mindenki számára könnyen énekelhető hangnemben, (B-dúr), az Erkel által írt Esz-dúrban, Egressy Szózatát, Erkel Szózatát és Erkel utolsó kórusművét, a II. Magyar Király-himnuszt. Az utóbbi évtizedekben elterjedt – Dohnányi Ernőtől való – zenekari kíséret helyett Sugár Miklós hangszerelésében szólal meg mind a B-dúros, mind az eredeti hangnemű változat. A zeneszerző igyekszik követni Erkel elképzeléseit, szolidabb zenekari hangzást alkalmaz, s visszahozza a XIX. század magyaros stílusára jellemző vonóskari átvezetéseket. Ugyancsak az eredeti szerzői elképzelésnek felel meg, hogy a “Megbűnhődte már e nép” kezdetű sort egy rövid átvezetés után megismétli a kórus. A CD-n hallható még Vörösmarty Mihály: Szózat és Kölcsey Ferenc: Himnusz című költeménye Mécs Károly színművész tolmácsolásában. Nemzeti imáinkat s a pályázati himnuszokat a Budai Ciszterci Szent Imre templom Szent Alberik kórusa és a MÁV Szimfonikusok Zenekar adja elő, Somogyváry Ákos vezényletével.

Két érdekességet érdemes még megemlíteni a millenniumi Himnusz-CD kapcsán. Minden valószínűség szerint Hóman Bálint egykori kultuszminiszter rendelte el hogy a Himnuszt így kell énekelni: “Hozz reá víg esztendőt…” Ma egyre többen érzik ennek furcsaságát, s helyesen éneklik: Ho-ozz rá víg esztendőt…” Így hangzik ez az új felvételen is. A CD készítői elmondták még, hogy a kultuszminisztériumi támogatásból arra is futja, hogy az ország összes – több, mint hatszáz – gimnáziumát megajándékozzák a nemzeti imáinkat tartalmazó CD-vel, rajta a mindenki által énekelhető fekvésben felvett Himnuszszal.

szikora

 

 

Aktuális Archívum Fórum Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu