|
|
Neves hívő magyarok nyomában Ha a franciaországi magyar múlt nyomába szegődünk, rögtön láthatjuk: több mint ezredévnyi patina fedi jó néhány közös emlékünket. Szent István királyunk alakja, a középkori leírásoktól napjaink irodalmáig, Franciaországban nem ismeretlen. A reimsi katedrálisban például magyar nyelvű ismertetőn is olvasható, hogy Gerbert, reimsi püspök – a későbbi II. Szilveszter pápa – koronát küldött Istvánnak, vagyis első szent királyunk francia kézből kapta a koronát. Gondoljunk a német igazgatási és egyházi befolyást is ügyesen kikerülő királyunk clunyi levelezésére és követváltásaira. Odilo apát és István személyében a korszak két nagy egyénisége talált barátságra.
A zarándokokat kegyesen fogadó és támogató magyar királyt „rex christianissimus”-nak nevezi Rodulphus Glaber dijoni szerzetes. A clunyi hatás Szent László idején tovább virágzik, párhuzamosan a francia lovagszellem magyarországi terjedésével, amely viszont III. Béla és felesége, Chatillon Anna idején szökken szárba. A szövevényes Árpád-házi és francia családi, valamint egyházi kapcsolatok emlékeiből kiemelkedik a nagyanyai ágon francia vért is hordozó Árpád-házi Szent Erzsébet szerepe. Ő a cambrai-i katedrális építését arannyal és ezüsttel segítette. Nagy hálával emlékezik e bájos észak-francia városka – Esztergom testvérvárosaként – e tettre. De Párizsban is bőven fellelhető az ő emlékezete. A Place Republique közelében, az egykori Temple helyén róla elnevezett templomocska található. Egyik szent életű Árpád-házi és Anjou-vért hordozó neves nőalakunk emlékének színhelye a francia királyok temetkező temploma, a Saint Denis-bazilika, Anjou Károly Róbert királyunk hugának, Magyarországi Klemenciának, Clemence de Hongrie-nek felfehérlő sírszobra bal első oldalhajójában található. Brodarics István, a neves humanista emlékíró pécsi, majd váci püspök 1521-ben diplomáciai utazásokat tett a Habsburgoktól és törököktől egyaránt fenyegetett ország érdekében, Franciaországban. Gosztonyi Szelesteti János váci, győri, majd erdélyi püspök Párizsban 1513-14-ben töltött néhány hónapot. Neves tudósok műveit adatta ki saját költségén. Horváth Mihály püspök a Szemere-kormány közoktatási minisztereként szolgálta a szabadságharc ügyét. Történetírói munkásságát az emigrációban, Párizsban is folytatta. Egy emléktábla jelzi Türményes Péter tevékenységét Franciaországban, a párizsi Saint-Phillippe-du Roule-templom főhajójának jobb oldalában. A boldoggá avatott Türményes Péter a roueni egyházmegye papja, a navarrai kollégium nagymestere, előtte a St-Philippe-du Roule vikáriusa volt. II. Rákóczi Ferenc mély vallásosságát jelzi, amikor franciaországi tartózkodása idején közismerten visszavonult a grobois-i kolostorba a kamalduliakhoz. Egyetlen unokája Charlotte Joséphine vizitációs nővér, később a párizsi zárdában nővértársai előtt példamutató módon viselte betegségét haláláig. Gróf Széchenyi István és báró Wesselényi Miklós franciaországi tartózkodása alkalmával 1822 tavaszán La Trappe kolostorába tett kitérőt. Liszt Ferenc a Squtaere de Montholon 7. szám alatt lakott, s a leírások szerint Liszt misztikus révületben órákat imádkozott a lakásukkal szemközti – azóta lebontott – kápolnában. Már a minorita rendhez tartozó barátként 1866-ban mutatta be először a párizsi St. Eustache-templomban Esztergomi miséjét. Századunk ismerten nagy számú Párizs-járói közül itt Mécs Lászlót emelném ki. A jeles papköltő 1935. március 29-én a Sorbonne Richelieu-termében tartott felolvasóestet. Ekkor ismerkedett meg Paul Valéryvel. Hitet sugárzó lírája nagy sikert aratott. Messik Miklós A szerző fotódokumentációs kiállítása június 11-éig látható Budapesten, a Magyarok Házában (Semmelweis u. 1-3.).
|
Új
Ember: ujember@drotposta.hu
|
||||||
