A lapát most a fegyver

Soha nem volt ilyen magas a Tisza vízállása

Helikopterrel hordják Tiszasüly fölött a homokzsákokat a megcsúszott gátoldal megtámasztására

Virágvasárnap reggel. Szolnokon a Tisza-híd följáratánál katonák és rendőrök irányítják a forgalmat: átjárás csak az árvízvédelemben részt vevőknek. Északnak kanyarodunk, amikor balról szirénázó mentőautók sora porik elő, s Tiszasüly felé veszik az irányt. Szolnokon a betontámfal koronájánál a víz, s ezrével sorakoznak a homokzsákok, hogy megemeljék a gátat, mert a víz folyamatosan árad. Ott halljuk, hogy abban az órában rendelték el Tiszasüly részleges kitelepítését, mert a falu fölött hat-hét kilométerrel jókora szakaszon megcsúszott a gát. Nem lehet tudni, mikor tör át a víz.

A mentőautók a rendkívüli helyzetnek megfelelően vonulnak a leginkább veszélyeztetett vidékre. Amerre megyünk, az út mentén homokhegyek, a napsütésben csillogó zsáktömegek, s mindenki lapátol, készítik a leghatáosabb védekezőeszközt: a homokzsákot.

Először Nagykörűt érjük el. Letérünk a faluba, amely - mint Tiszasülyben és Kőteleken is - ráépült a töltés oldalára. A gátban erősödik a szivárgás, s rövidesen megszületik a döntés: nem elégséges kívülről zsákokkal megtámasztani, a folyó felől kell beavatkozni. A különlegesen kiképzett búvárok alámerülnek, hogy a víz alatt vastag fóliát terítsenek az ellenállni egyre kevésbé képes gátoldalba.

Kőteleken gyalog vagy kerékpárral, de mindenki lapáttal közlekedik: vagy befejezte a műszakot, s pihen egy keveset, vagy éppen most indul fölváltani a többieket. Az úton rendőrségi, árvízvédelmi járművek, teherautók és traktorok. A falut elhagyva a Tűzoltóság Központi Zenekarának autóbusza áll az út szélén, a másik oldalon a zenészek támasztó lábazatot építenek a gát aljában.

Tiszasüly mélyen fekvő település. A gát melletti házak tetejével van egyszinten a víz, a tizenharmadik századi templom magas ablakának se igen látszana ki a teteje, ha megindulna az áradat. Magyar Zsigmond és Veres Kálmán járják a házakat, tájékoztató papírral, s a részleges és önkéntes kitelepítésről szóló dokumentumokkal. Az időseknek, betegeknek, asszonyoknak és gyermekeknek ajánlják, hogy hagyják el a falut, mert a veszély egyre nő. Özvegy Somogyi Józsefné a sokat megélt asszonyok szikár konokságával mondja: egy tapodtat sem! Fia napi tizenöt órát dolgozik a gáton, csak enni és aludni jár haza, őt látja el, s mint a legszigorúbb parancs, olyan a helyben maradás eltökéltsége.

Pedig menni kell, a józan ész ezt diktálja. Az egyik udvarban teherautóra rakják éppen a házból kihordott bútorokat, a fiatalasszony vörös-sírós szemmel és remegő kézzel kapaszkodik bele mindenbe, ami neki eddig az élet volt. Az elkeseredéstől és a nyomorúságos menekülés fölött érzett szégyentől szorongatva szinte azt sem tudja, mi történik körülötte. Kicsiny gyermekeit már korábban elmenekítették, s ő az otthont szeretné az anyák vadul elszánt ösztönével utánuk vinni.

Ádám Ferenc házának a kéménye vetekedik a víz szintjével. Leánya és ismerősök autóba, utánfutóra rakják, amit mozdítani lehet: tűzhelyet, szőnyegeket, apró jószágot, de a két öreg - férj és feleség - marad. Itt nem fog áttörni, mondja Ádám Ferenc, a nyolcvanas években a gát aljába szivárogtatót építettek, amely elvezeti a vizet, nem ázik a gátláb.

A falu hosszában talán nem, de vagy hat kilométerrel északra, Akolhátnál megcsúszott a gát, s ha ott áttör a víz, úszik a falu. A leginkább veszélyeztetett helyet nem nehéz betájolni. A falu sportpályáján tehergépkocsik platójáról emelik a folyamatosan ereszkedő helikopterek a két, egyenként tonnányi homokzsákot, hogy megtámasszák velük a gátoldalt. Dübörög az ég a Mi-8-as szállító helikopterek zajától.

- Mennyi homok kell oda?

Kalocsai Barnabás és Turó Géza már majdnem két hete jár a hetvenöt kilométernyi távolságban fekvő Fegyvernekről önként segíteni. A fiatal cigány fiúk válasza arra, hogy miért ez az önfeláldozás, szégyenkeztetően egyszerű: mert itt bajban vannak.

Szőllösi Imre Cseh Istvánnal együtt járja a gátat: figyelik fenn, a koronánál és a töltés lábánál, nem szivárog-e a víz. Mert ha valahol észreveszik, azonnal nyomótöltéssel kell elejét venni a nagyobb bajnak. Mi lesz, kérdjük tőlük, mire az öregek nyugodt bölcsességével mondják: hétfő estig eldől, megmarad-e a gát, vagy elviszi a víz. Okosnak lenni itt nemigen lehet, leginkább csak kitartani. Egyed József Kőteleken mondja: Mindenki a gyors apadásban reménykedik. Csakhogy olyankor a víz megszívja a gátat, s bekövetkezhet a szakadás. Az a jó, ha lassan apad a víz szintje. Addigra azonban olyannyira átázik a töltés, hogy azért szakítja át a víz.

Lövei Imre, aki azért felelős, hogy illetéktelenek ne közelíthessék meg a gátat, azt mondja, tíz méter hetvennyolc centit olvasott le reggel a mércéről. Éjszaka újabb hat centivel áradt a folyó. Soha nem volt még ilyen magas.

Tiszasüly fölött a gát lezárva, csak az építésben részt vevő kisteherautók közlekedhetnek. Nagyobb járműveket veszélyes lenne ráengedni. Fodor Antallal jutunk el a legkritikusabb helyszínre. Tegnap önkéntesként dolgozott a testvérével, ma teherautójával hívták munkára. A helikopterek, alattuk csüngő terhükkel a víz felől kanyarodnak a gátra. Géczi László alezredes a kiskunhalasi Gábor Áron laktanyából hatvan emberrel szolgál itt. Éjszaka a pécsi tüzérek váltják őket. Szombaton csúszott meg a gát, azóta jönnek megállás nélkül a helikopterek. A légi jármű nyitott ajtajában katona hasal, ő adja rádión - a földi utasításoknak megfelelően - a pontos pozíciót a pilótának.

Sikerül megfogni a gátat? - kérdjük, mert a hatvan méter hosszan több mint egy méterrel leszakadt oldal riasztó képet nyújt. Géczi László nyugodt bizakodással mondja: most már igen. Odébb legalább harmincezer homokzsák fölhalmozva az egyik gátbejárónál. Amikor a helikopterek végeznek az alapozással, azokból építik a bordás támasztást.

Havril András vezérőrnagy, hadosztályparancsnok érkezik, hogy a helyszínen tájékozódjék a veszély nagyságáról, s megnézze katonáit. Jó látni az egyenruhások fegyelmezettségét és céltudatosságát. De mindenütt nyugodtság és rend uralkodik. A falvakban szesztilalmat vezettek be, de talán enélkül is tudja mindenki: most tiszta fejre van szükség. Katona Kálmán közlekedési és vízügyi miniszter a legveszélyesebb szakaszt járja végig, hogy ha kell, a helyszínen dönthessen a védekezést irányító csapat.

A gáton kettesével ballagnak az árvízvédelmi segédőrök. Kezükben bot, amellyel megszúrják a földet, hogy elárulja, merre cuppog. Vállukon spárgával erősített lapát, mint ahogyan a vadászok viselik a fegyvert. Itt most a lapát a puska. Az ellenség pedig odatúl a gáton: ha nem tudná az ember, miféle veszélyt jelent, szépnek látná a romantikus ártéri víztenger-erdőt.

Nagy László nyugalmazott plébános Kőteleken a templom előtt éppen aláírja a nyilatkozatot, amely szerint önszántából marad. Negyven éve él itt, ismeri a tájat, a folyót

- Kőtelek hetvenöt méterrel magasabban fekszik Jászberénynél. Ha Tiszasüly fölött netán átszakadna a gát, nem erre jönne a víz, hanem a Jászság felé ömlene.

Baranyák Béla plébános reggel misézett a faluban, a hozzá tartozó Tiszasülyben azonban nem, mert már csak a férfiak vannak otthon, s azok mind a gáton. A plébános is átöltözik szentmise után, s már emeli, rakja a homokzsákokat.

A víz az előrejelzések szerint még legalább egy hétig árad, vagy jobb esetben megáll a mostani magasságnál. A legtöbben a gátakon töltik a húsvétot is. Virágvasárnap van a Tisza mentén. A diadalmas jeruzsálemi bevonulás ünnepe, amelyet azután a nagyheti szenvedéstörténet követ. És a feltámadás - az embernek adott minden körülmények közötti reménység-hit.

Elmer István
Fényképezte: Cser István

Mentik a berendezést, de Ádám Ferencék maradnak

Baranyák Béla plébános

Aktuális Archívum Fórum Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu