|
A hűvösvölgyi Magyar Szentföld
Mióta ismét van rá lehetőség, egyre többen zarándokolnak a Szentföldre. Őseink is törekedtek oda, Szent István királyunk ezért is építtetett zarándokházat Jeruzsálemben. A múlt században főpásztoraink - az osztrák püspöki karral közösen - létesítettek tanulmányi és zarándokházat a Szent Városban. A zarándoklatok egykor komoly megpróbáltatásokkal és veszélyekkel jártak a zarándokok számára. Ma elsősorban anyagi áldozatot igényel az út, ezért van ma is vezeklő jellege. Sajnos nem mindenki jut el életében Jézus szülőföldjére. Ezért akarta közel hozni mindenkihez a szent helyek áhítatát a hűvösvölgyi Magyar Szentföld. Arra kívánta figyelmeztetni a katolikusokat, hogy ha földrajzi értelemben nem is, de mindnyájunknak Jézus nyomába kell szegődnünk. Jézussal, Jézusban kell élnünk - csak akkor nevezhetjük magunkat kereszténynek. A hűvösvölgyi Magyar Szentföld több mint hatvan éve kezdődött, és ötven éve megszakadt történetét idézzük fel ezen a húsvéton. Az 1940-ben megkezdett építkezés sohasem fejeződhetett be, mert 1949 telén a hatalmas kupola megalkotásához szánt zsaluzatot a proletárdiktatúra hatóságai éjnek idején (!) egyszerűen elszállították, s később a már működő kápolnát is felszámolták. A II. kerületi Heinrich István utcában torzóként áll a félbemaradt templom, melyet - átmenetileg - még a diktatúra idején a Fővárosi Levéltár számára raktárként hasznosítottak. Semmi mással sem magyarázható a Magyar Szentföld e betiltása, csak azzal, hogy meg akarták akadályozni egy új, és feltehetően zarándokhellyé váló Isten-háza létrejöttét. A népi demokrácia a Regnum Marianum-templom 1951-ben történt felrobbantása után, annak nemzetközi visszhangja miatt ugyan viszszariadt attól, hogy működő templomokat szüntessen meg, de gondosan ügyelt arra, hogy csak akkora alapterületű templom épüljön, mint amekkorát le kellett bontani. Jézus szülőföldjének szent helyeit katolikus részről évszázadok óta a ferences szerzetesek gondozzák és ferences a Szentföld őre (custos) is. Majsai Mór ferencest fiatalon szerzett szentföldi élményei egy életre rabul ejtették. Később ő lett a Mária Terézia által alapított Magyar Szentföldi Biztosi Hivatal vezetője. Ő kezdeményezte és álmodta meg a hűvösvölgyi Magyar Szentföldet, amelyhez hasonló épületegyüttes csak két-három van a világon. A terv, hogy Budapesten felépülön Jézus szülőföldje tiznkilenc szent helyének mása, természetesen szakavatott tervező művészt, és igen sok pénzt kívánt. Majsai Mór mozgalmat indított már a harmincas években, és Molnár Farkas személyében megtalálta a művészt, aki életműve megkoronázásaként elkészítette a különleges templom tervét. Molnár Farkast a húszas évek német építészeti irányzata, a Bauhaus kiváló képviselőjeként tartották számon. Negyven és huszonöt méter tengelyméretű ellipszis alapra húszméteres héjkupolát tervezett, körben húsz karcsú vasbeton oszloppal. A bejárati kapu a jeruzsálemi Szent Sír-bazilika főbejáratának másolata. Körben a földszinti kápolnák és két emeleti kápolna jelenítette (volna) meg a tizenkilenc szent hely szentélyét. Az adományokból fedezett, tehát a hívők igényének megfelelő építkezés 1940-ben kezdődött és - a magyar katolikus társadalom erejét megrendítően példázó módon - nemcsak a háborús években, de a még szűkösebb, 1945 utáni években is folytatódtak, sőt még fel is gyorsultak. Ez is - mint anynyi más jelenség - arra mutat, hogy a diktatúra eleven és fejlődő magyar katolikus életet tört derékba. 1946-49-ben több oldalkápolna készült még el adományokból, már a tervező művész halála után. Nemcsak egy zarándokhellyel lettünk szegényebbek. Budapest is gazdagodhatott volna Molnár Farkas művészi templomépületével. Talán egyszer mégis megvalósulhat Majsai Mór műve? Rosdy Pál |
Új
Ember: ujember@drotposta.hu
|
||||||
