|
A pápaválasztók testülete
A pápai évkönyv minden évben változatlan szerkezetű, de évről évre vaskosabb kiadvány. A katolikus egyház ugyanis nemcsak létszámában, hanem szervezettségében, intézményeit tekintve is gyarapszik. A növekedés két év alatt százötven oldalnyi. Az Annuario Pontificio szentévi kiadása két és fél ezer lapon jelent meg, pedig szűkszavú, lényegre törő kiadvány. E kötetben a Szentatya életrajza és a pápák hivatalos lajstroma után a bíborosi testület névsora és adatai olvashatók. Az egyház hierarchiájában mindenki utánuk következik. Ez is jelzi, hogy az egyházban a pápa után a bíborosok latin szóval a kardinálisok viselik a legmagasabb méltóságot. Ők a pápa legközvetlenebb munkatársai, tanácsadói, és Szent Péter székének megüresedése esetén ők választják maguk közül – bár elvben ez utóbbi nem szükségszerű – az új pápát. A Bíborosi Kollégium jelenlegi létszáma - a nyolcvan évesnél idősebbekkel együtt - 153 fő. Közülük egyet - Franz König volt bécsi érseket - még XXIII. János pápa nevezte ki, 1958-ban. A VI. Pál pápa által kreáltak száma 25. A többieket már a lengyel pápa választotta az általa tartott hat konzisztóriumon. A testület egyre nemzetközibb jellegű, ami azt is jelenti, hogy egyre kisebb az olasz bíborosok aránya. Ők száz évvel ezelőtt még hatvan százalékát tették ki a testületnek. II. János Pál pápa minden elődjénél több bíborost nevezett már ki. Szám szerint 157-et, hatvan nemzet fiait. A száz évvel korábban uralkodó XIII. Leó 147, VI. Pál pedig 144 kardinálist kreált. A kollégium sokszínűvé válása VI. Pál idején gyorsult fel. A XXIII. János által kinevezett 52 bíboros közül még 22 olasz és 17 más európai nemzethez tartozó volt. Az olaszok többséüket már XII. Piusz idején elvesztették. A VI. Pál által kinevezetteknek már csak egynegyede olasz, s arányuk II. János Pál idején tovább csökkent. Ma már a pápaválasztásra jogosult, vagyis a nyolcvan évesnél fiatalabb bíborosoknak mindösze egyhatoda itáliai. Befolyásuk, szerepük a világegyház életében azonban természetesen és tartósan jelentős marad, és még sokáig övék lesz a legnagyobb nemzeti csoport a testületben. A Bíborosi Kollégium tagjai között az olaszok után az amerikaiak vannak a legtöbben, számuk 11, a brazilok és a spanyolok 6-6, a mexikóiak, a franciák és a lengyelek 5-5, a németek és a kanadaiak 4-4 fővel képviselteik magukat. Tizenhat országnak van kettő vagy három bíborosa, és harminchatnak - köztük hazánknak - egy. Ez utóbbi országok között számos olyan van, amely történelme során először dicsekedhet azzal, hogy képviselteti ma- gát az egyház legrangosabb testületében, több afrikai és ázsiai ország mellett például Kuba, Vietnam, Belorusszia, Észtország és Bosznia. Új kinevezések várhatók A mindenkori pápának kötelessége arra is gondolni, hogy utódlása zökkenőmentes legyen. II. János Pál már négy évvel ezelőtt megreformálta - és ezzel a harmadik évezred követelményeihez igazította - a pápaválasztás módját, és átlagosan háromévenként, új bíborosok kreálásával felfrissíti a pápaválasztó testületet. Várhatóan a Szentévben is lesz bíboros-avató konzisztórium, de hivatalosan ezt még nem jelentették be. A pápaválasztásra jogosult bíborosok létszáma VI. Pál rendelkezése szerint 120 fő lehet. Kiöregedés és elhalálozások következtében számuk most alig haladja meg a százat, az év végére pedig száz alá csökken. Vagyis körülbelül 20 nyolcvan évesnél fiatalabb bíboros kinevezése várható. Olykor előfordul., hogy nyolcvan évesnél idősebbeket is bíborosi rangra emel a pápa: olyan személyeket, akik hosszú életük során a teológia, az egyház szolgálata, vagy a hitvédelem területén kiemelkedő példát mutattak fel - ők azonban a pápaválasztó konklávén nem vehetnek részt. Kik lesznek az új bíborosok? Ez a pápa titka, egészen addig, míg ki nem hirdetik. Találgatni nem érdemes. Vannak ugyanakkor olyan érseki székhelyek (például Esztergom), amelyek élén hagyományosan bíboros áll, illetve az ide kinevezett főpásztorok általában a következő konzisztóriumon megkapják a bíborosi kalapot. Ez azonban nem szükségszerű. A pápa teljesen szabadon és egyedül dönt arról, hogy kit érdemesít erre a tisztségre. Erre utal a kreálás, vagyis a teremtés kifejezés. Jelenleg 15 olyan kiemelkedő érseki székhely van, amelynek élén az újonnan kinevezettek még nem lettek bíborosok. Többek között Lyon, Armagh (Írország), Lisszabon, Torino, Zágráb, Westminster (London), Toledo (Spayolország), Sao Paulo, Buenos Aires, Santiago de Chile, Lima, New York, Bombay. A bíborosi kalap várományosai a Római Kúria kongregációinak és a pápai tanácsoknak azok a vezetői is, akik még nem kardinálisok. Az érintettek: két olasz, egy-egy argentin, portugál, lengyel és vietnami érsek. Magyar bíborosok A magyar egyház - kisebb megszakításokkal - a XIII. század közepétől van jelen a pápaválasztók testületében. Az első magyar bíboros Báncsa István esztergomi érsek volt, aki 1252-ben emelkedett e rangra. Paskai László bíboros a 81. esztergomi érsek, s egyben a 22. esztergomi főpap, aki bíboros lett. Kétszáz év óta szinte valamennyi magyar prímás, másfél száz éve pedig kivétel nélkül mindegyik megkapta a bíbort. A történelem folyamán azonban többször előfordult, hogy más egyházmegyék élén álló főpásztorok is részesültek ebben a kiváltságban, s az is, hogy egyszerre két-három magyar bíboros is volt. A kalocsai, az egri, a szombathelyi, a veszprémi, a győri, a pécsi és a nagyváradi egyházmegyék érsekei és püspökei közül is ismerünk ilyeneket. Az ezeréves veszprémi egyházmegye száz főpásztora közül egyedül báró Hornig Károly püspöknek jutott osztályrészül a megtiszteltetés, hogy tagja lehetett a bíborosi kollégiumnak. Hornig püspök, aki száz évvel ezelőtt állt az egyházmegye élén, az egyik legjelentősebb főpásztora volt az egyházmegyének. 1888-ban nevezték ki veszprémi megyéspüspöknek, és harminc éven át, egészen 1917-ben bekövetkezett haláig állt az egyházmegye élén. Bőkezű mecénása volt a tudománynak, a művészeteknek, a helytörténeti kutatásoknak. A katolikus sajtó fontosságát elsők közt ismerte fel. Teljes egészében magára vállalta a Magyar Kultúra című rangos folyóirat első évfolyamának nyomdaköltségeit. Egyházkormányzati intézkedései is jelentősek voltak. Megreformálta a papnevelést, ebben is úttörő volt az országban. Számos fiatal papot küldött külföldre - Rómába és Konstantinápolyba - továbbtanulni. Munkásságát Szent X. Piusz pápa 1912-ben bíborral jutalmazta. Nem sokkal halála előtt, a veszprémi püspökök örök jogával élve ő koronázta meg 1916. december 30-án Zita királynét. Hornig bíboros püspök emlékét és sírját őrzi az általa emelt, és az ő nevét viselő veszprémi Károly-templom, a jelenlegi egyetemi negyed szomszédságában.
Hornig Károly bíboros
Paskai László bíboros
Szerdahelyi
|
Új
Ember: ujember@drotposta.hu
|
||||||
