|
A kétnyelvűség emlékei
Csolnok A török uralom után Csolnok kis számú katolikus lakosságát betelepítéssel gyarapították. A Felvidékről szlovákok, majd Dél-Németországból németek jöttek. A falu lakói magyarul és németül, s eleinte szlovákul is beszéltek. A régi, romos templom helyén 1775-re épült meg a máig álló és a közelmúltban felújított templom, amelyet a községgel együtt Nepomuki Szent János oltalmába ajánlottak. A XVIII. század végétől a földművelés mellett a közég lakói bányászattal is foglalkoztak. A XX. század harmincas éveiben Szent Borbála, a bányászok védőszentje tiszteletére megépült Csolnok második temploma. A különböző kultúrájú közösségek között a katolikus hit volt a falu összetartó ereje. Az egyház őrizte a telepesek nyelvét: a káplánnak a magyar mellett németül is kellett tudnia. A II. világháború után törés következett mind a vallási életben, mind a kétnyelvű kultúrában. Eltűnt a paraszti életforma, majd huszonöt éve a bányászat is. A régi élet nem hozható vissza, egyedül a vallás lehetne képes a közösség megújítására. Pilisszentlélek IV. Bélától a pálosok kapták meg a területet, IV. László idejében kolostort és templomot építettek. A török alatt mindkettő elpusztult. A török kiűzése után a pálosok szlovákokat telepítettek ide. Később a ferencesek látták el a községet, majd a XVIII. század végétől főegyházmegyés papok. A pálosok által a szlovákoknak épített kápolnát 1857-ben templommá bővítették. 1962-től Kákonyi Asztrik, Kákonyi István és Forró Kamill művészi munkái díszítik a templombelsőt. Pilisszentléleken 1989-ben jött létre Szeifert Ferenc plébános kezdeményezésére a Béke és Igazságosság Pilisszentléleki Modell, amely a baseli ökumenikus kongresszus programját kívánta a gyakorlatba ültetni. Az ott megfogalmazott hármas cél közül az első - a teremtett világ megóvása - kemény harcok árán sikerrel járt, a maffia módszereit is alkalmazó építkezőktől sikerült megóvni a falut. A békét úgy értelmezték volna, hogy a valamikori magyar-szlovák kétnyelvű kultúra újra éledjen. Az igazságosságot pedig akként, hogy legyen az embereknek tisztességes munkájuk. Az ezredfordulóhoz érve elmondható: a pilisszentléleki modell - mivel sehonnan sem kapott támogatást - megbukott. Az egyház segíthetne Szeifert Ferenc 1960-tól 67-ig, majd 1977-től a mai napig Pilisszentlélek plébánosa. Hét évvel ezelőtt szülőfaluját, Csolnokot is rábízta főpásztora, azóta az ottani plébánián él. Pilisszentlélek magyar-szlovák, Csolnok magyar német nyelű település volt. Szeifert Ferenc újra megvalósítandó értéknek tartja ezt a kétnyelvűséget. Úgy véli, Magyarország nem elsősorban több nemzetiségű, hanem több nyelvű ország volt. A mai nemzetiség-fogalom a múlt századan, illetve Trianon után alakult ki. Az ötvenes évektől rohamosan viszszaszorultak a korábban virágzó kétnyelvű kultúrák. Napjainkban az állam támogatja a nemzetiségi azonosságtudat megerősödését, a nemzetiséi nyelvek oktatását. Szeifert Ferenc Domokos Pál Pétert, a csángók jeles kutatóját idézi: Aki a Himnuszt, Szózatot, Miatyánkot, Üdvözlégyet, Úrangyalát tudja, - nem felejti el a nyelvét. Csakhogy a pilisi szlovákok és svábok jelentős része már semmilyen nyelven sem tudja az imákat. Az egyház sokat segíthetne a kétnyelvű kultúra megőrzésében - mondja a két nemzetiségi falu plébánosa. Ő maga németül tud, Csolnokon a vasárnapi szentmise imáinak egy részét németül mondja. Szlovákul megtanult imádkozni és misézni, de Pilisszentléleken már csak karácsony másnapján van szlovák nyelvű mise. A pilisszentléleki modellből igazából annyi maradt meg, - mondja Szeifert Ferenc -, hogy a szentléleki gyerekek minden évben mennek nyaralni Szlovákiába. A fő törekvésemről azonban nem mondtam le - vallja. Ez pedig éppen a magyar millenniumhoz kapcsolódva az, hogy az itteni nemzetiségek megmaradását és megújulását az egyháznak is segítenie kell. Ennek a minimuma az volna, hogy minden településen, ahol az iskolában tanítanak nemzetiségi nyelvet, legyen a hívek számára ilyen nyelvű mise. Sajnos egyelőre ez nagy nehézségekbe ütközik, az esztergomi egyházmegyei zsinat ilyen irányú elhatározásai sem valósultak meg eddig. írta és a fényképeket készítette: |
Új
Ember: ujember@drotposta.hu
|
||||||
