Szent Erzsébet nyomában itthon és külföldön (4.)

Sárospataktól Wartburg váráig

Árpád-házi Szent Erzsébet nyolcszáz esztendő óta a legtiszteltebb magyar nagyasszony, az önfeláldozó keresztény szolgáló szeretet mintaképe, akit az egész világon ismernek. II. András magyar király és az Andechs-Merániai házból való Gertrúd királyné leánya születésének nyolcszázadik évfordulója alkalmából a Magyar Emlékekért a Világban Közhasznú Egyesület (MEVE) ez évi első előadását Szent Erzsébetnek szentelte.

Józsa Judit: Szent Erzsébet- kisplasztika (Erzsébet attribútuma, a rózsacsoda alapján készült.)

Erzsébet életéről három vetített képes ismeretterjesztő előadást és egy nagyszabású kiállítást hirdetett meg az egyesület, amelyekből az első Sárospataktól Wartburgig "utazva" ismertette a királyi sarj életét.

Csapvári Károly: Szent Erzsébet (litofán - porcelán táblakép - a herendi plébániatemplom ablakán)

Az előadás arra próbált választ adni, hogy ki volt valójában Szent Erzsébet, hogyan élte életét, illetve hogy mit láthat a XXI. század elején az érdeklődő azokon a helyeken, ahol Erzsébet született és első éveit töltötte.

Művészeti alkotásokat vizsgálva elsőként arról kell szólni, hogyan ismerhetjük fel a Szent Erzsébet-ábrázolásokat, melyek a legfontosabb attribútumai (ismertető jelvényei). A szentet többnyire fiatal nőként, fejedelmi öltözékben, koronával vagy egyszerű özvegyi ruhában ábrázolják; máshol Assisi Szent Ferenc harmadrendjének öltözékében kötélövvel és fátyollal. Kezében evangéliumot vagy templommodellt tart, más esetben - amint a szegényeknek segít - kancsót, kenyeret. Sok esetben a rózsacsoda legendáját örökítik meg, ilyenkor Erzsébet kötényében rózsát látunk.

Különös ellentmondással találkozunk, amikor Erzsébet szülőhelyét keressük. Egy negyed évezrede megjelent német életrajz a pozsonyi várat említi a királylány szülőhelyeként, s ez terjedt el a legkülönbözőbb irodalmakban, de forrása mára feledésbe merült.

Nem ment feledésbe viszont Sárospatakon a néphagyomány, az a "pünkösdölő" népi misztériumjáték, amely szerint ott született a szent, s amely hagyományt, Erzsébet pünkösdi szentté avatásának tiszteletére, a liturgiában is megőrzött az egyház és "Bodrog népe". Patakon a mai napig kosztümös ünnepi játékban és egyházi körmeneteiben is felidézik Szent Erzsébetet. A történelem a legutóbbi időkig Pozsonyt jelölte meg szülőhelyként, ennek ellenére Sárospatak népe változatlanul magáénak vallotta a "királyleánykát". Pedig ez ellen szólt az is, hogy Patak vára csak jó háromszáz évvel Erzsébet születése után épült fel. Ám a helyi néphagyomány olyannyira tartotta magát, hogy kutatni kezdték eredetét. Így az 1960-as években a régészeti és levéltári kutatások kiderítették, hogy Sárospatak környékén, a Bodrog két partján királyi erdőbirtokok voltak már a magyar fejedelemség idején is. Ezek később Árpád-házi királyaink birtokaivá lettek, mint királyi erdőispánság. Így feltétlenül lennie kellett Patakon egy szálláshelynek, ahol az uralkodó családjával és kíséretével, ellenőrző útjain évente akár többször is, megszállhatott.

A mai pataki vár északi falánál pedig, ahol ma a római katolikus plébániatemplom áll, több román kori falmaradványt találtak a régészek. Az itt épült első templom kicsinek bizonyult, amikor Patak 1047-ben királyi erdőispánsági központ lett, így egy nagyobb templomot kellett építeni. A király és a családja számára pedig egy kis kerek templom (rotunda) épült, amelynek falait a mai templom bejárata előtt találhatjuk meg. E királyi kápolna (capella regia), az oklevelek tanúsága szerint nem tartozott a helyi plébános vagy az egri püspök joghatósága alá, hanem egyenesen az esztergomi érseknek engedelmeskedett.

Az idők folyamán a két templom elpusztult, hiszen 1492-ben felépült egy háromhajós, gótikus csarnoktemplom, mint kegyúri templom, nagyméretű altemplommal. Mindezek a régészeti bizonyítékok és a máig élő helyi néphagyomány kellő bizonyíték arra, hogy azt állítsuk, Erzsébet Sárospatakon született.

A levéltári kutatásokból arra is fény derült, hogy IV. Lajos őrgróf és ifjú felesége, aki kitűnő lovas volt, 1222-ben, első gyermekük, Hermann születése után Wartburgból utólagos nászútra Magyarországra érkeztek lóháton. Jártak Sárospatakon, ahol II. András magyar király és családja nagy örömmel fogadta őket.

A szentté avatás hétszázötvenedik pünkösdi jubileumán avatták fel Varga Imre szobrászművész alkotását, amely Erzsébet és férje pataki látogatását ábrázolja.

A plébániatemplomban őrzik Szent Erzsébet két ereklyéjét, egy koponyaszilánkot és egy féltenyérnyi ruhadarabot a köntöséből. Ezekre Pálos Frigyes, hatvani prépost bukkant rá az admonti apátság egyik plébániáján. Az ereklyéket a bencések Pataknak ajándékozták, ahol a Szent Erzsébet Társaság is működik.

A Magyar Királyság a XII-XIII. században a gazdag országok közé tartozott, hiszen a Kárpát-medence (arany, ezüst) bányászati tevékenységét abban az időben fejlesztették fel. Árpád-házi uralkodóink mellé a XI. században hét, a XII. században szintén hét, a XIII. században nyolc feleség külföldről érkezett. Házasságkötéseik nem személyes érzelmeken alapultak, hanem a politikai megfontolások szerint. Azokban az időkben a királyi családok leányai "zálogként" kerültek idegen földre, politikai tervek vagy célok érdekében. Az ő életük volt a "pecsét" a szerződésen.

Erzsébet házasságát Eckbert bambergi püspök, II. András sógora szervezte, aki a király lekötelezettje volt. E frigy által a magyar király rokoni kapcsolatba került a Német-római Birodalom császárával, Hohenstauf II. Frigyessel.

1211-ben Pesten tartották az eljegyzést, majd a pozsonyi várban háromnapos ünnepségsorozat következett. Innen indították útnak a négyéves Erzsébetet Wartburg várába, fényes magyar lovagi kísérettel, tizenhárom udvarhölggyel, két pappal és szekerekre rakott gazdag hozománnyal, amelynek összértéke, akkori árban, kétszáz mázsa ezüstnek felelt meg. Az óriási hozomány jellemző a bőkezű II. Andrásra és a nagyravágyó Gertrúd királyné magatartására.

(Szent Erzsébet életéről a közelmúltban kitűnő művészeti album jelent meg Prokopp Mária művészettörténész tollából, Golarics István fotóművész illusztrációival, amelyből az olvasó széleskörűen tájékozódhat Szent Erzsébet életéről kontinensünk művészeti értékein keresztül.)

Benyik Béla

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu