Lehet jövőjük az itt élő embereknek

Új épületbe költözött a katolikus óvoda Alsószentmártonban

Mayer Mihály püspök a gyerekek körében

A katolikus óvoda átadási ünnepsége a Baranya megyei Alsószentmártonban. Megérkezik Mayer Mihály püspök, itt vannak Lankó József, helybéli katolikus lelkész, a kivitelező cég és a Baranya megyei önkormányzat képviselői. A meghívott országos politikai és minisztériumi hatóságok nem képviseltetik magukat. Helyettük az egyik államtitkár levelét olvassák föl, melynek szövege már a kezdetén élénk derültséget okoz. A megszólítás ugyanis így szól: kedves magyar és roma gyerekek. Akik itt vannak Alsószentmártonban, ismerik a helyi viszonyokat, tudják, hogy ebben a faluban se magyar, se roma gyerekek nincsenek. Ezen a Dráva menti településen kizárólag cigányok laknak, mondja az ugyancsak cigány származású Jovánovics Ágnes óvodavezető.

Jovánovics Ágnes, az óvoda vezetője

Lankó József,a falu lelkésze emlékeztet a beás-magyar kétnyelvű Szent Márton Óvoda előtörténetére: 1998-ban kapta vissza az egyház a korábban tanácsi óvodaépületet, mely az államosítás előtt egyházi intézmény volt. A szerény épületben nevelték a kicsiket, s mint Lankó József mondja: "Most végre olyan körülmények között folyhat a munka, mely megfelel a tisztességes emberi körülményeknek."

Százhetvenegymillió forintból épült az óvoda

Valóban szép az épület. Bármely település megirigyelhetné. A csoporthelyiségek mellett tágas előtér a kétszintes épületben, s levegős tornaszoba fogadja a kicsiket.

Mayer Mihály püspök elmondja, hogy európai uniós pályázati pénzből épült az óvoda, mely szinte teljesen új, hiszen a régi épületnek csak egy-két faldarabja maradt meg. Az egyházmegye megelőlegezte az építkezéshez szükséges összeget, miután a pályázat lebonyolítási részvételét is magára vállalta.

"Az itt élő közösségben - mondja Mayer püspök -, amikor látják, hogy ilyen épület emelkedik a falujukban, elmélyülhet az a meggyőződés, hogy lehet jövőjük az itt élő embereknek. Nem kell elköltözniük innen, hiszen biztosítani igyekszünk azt, ami szükséges az emberibb életükhöz. Az egyház valóban ott áll a cigány emberek mellett, a mindenkori plébános segítségével napról napra tapasztalhatják, hogy bízhatnak az egyházban, s ez további bizalmat jelent részükről az egyház iránt."

Rendezett öltözetben, fegyelmezetten ülnek a gyerekek az ünnepség alatt a tornaszoba szőnyegén. Amikor pedig szólítják őket, dalolják az énekeket, mondják a versikéket. Három csoportban hetvenöt gyereket nevelnek itt a falu mintegy kilencven óvodáskorú csöppsége közül.

Jovánovics Ágnes óvodavezető méltán büszke: "Nagyon jó érzés, hogy megvalósulhatott mindez - tekint körbe -, így gyermekeink nem indulnak hátránnyal az iskolában, hiszen nemcsak jól képzett óvodapedagógusok dolgoznak itt, hanem immár a körülmények is olyanok, melyek megfelelnek egy városi óvoda színvonalának."

S ő is megerősíti azt, amit a püspök mondott: a cigányság körében erősíti azt a tudatot, hogy van remény, érdemes tanulni, lehet tanulni, s aki akarja, szép körülmények között tudhatja a gyermekeit.

"Amikor beköltöztünk - vallja be Jovánovics Ágnes -, magunk is kissé idegennek éreztük ezt az elegáns épületet, úgy gondoltuk, hirtelen egy rendezett városi környezetbe csöppentünk. Gyerekeink rövid idő alatt megszokták a tágasságot, a kényelmet és a tisztaságot, s nagyon vigyáznak az óvodára, hiszen ők is tudják már: ez a miénk."

Tizenegy, főként falubeli embernek ad munkát az óvoda: csoportonként két óvónő és egy dajka dolgozik. A melegítő és tálaló konyhába a siklósi kórházból érkezik az ebéd.

Kezdetben nem volt könynyű megfelelően képzett óvónőket találniuk. "Amikor az óvoda megalakult - mondja a vezetője -, olyan cigány fiatalokat kerestünk, akik diplomával vagy legalább érettségivel rendelkeznek, hogy a későbbiekben diplomás óvónők lehessenek. Mára minden csoportban egy magyar és egy cigány óvónő neveli beás és magyar nyelven a gyerekeket.

Mayer Mihály azzal fordul a kicsinyekhez: gondolják el, hogy egyszerre sajátítják el mindkét nyelvet, s ez micsoda előnyt jelent számukra életük további részében.

"Látták a vendégek, hogy jól nevelt gyerekek vagytok. Az első, akinek ezt meg kell köszönnötök, a szüleitek. A második, akit köszönet illet azért, mert jók vagytok, Józsi atya, aztán az óvó nénik. S közben - mert erről se feledkezzetek meg - odaföntről néz benneteket a Jóisten."

S a felnőttekhez fordulva így folytatja: "Vannak, akik az esélyegyenlőség fontosságát hirdetik, csakhogy ezt a munkába álláskor, a felnőttkor elején akarják elkezdeni, amikor az esélyegyenlőség lehetőségét már eljátszották. Az óvodai neveléssel a gyerekek olyan kulturális alapot kaphatnak, amelyet az iskolában tovább lehet építeni, s fölnövekedve valóban reális esélyegyenlőséggel indulhatnak."

Az épület mindössze néhány hónap alatt készült el. Az ezerkétszáz fős falu életében jelképnek tekinthető: a remény kézzel fogható.

Elmer István

Fotók: Cser István

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu