A török hódoltság óta nem volt ilyen egyetértés...

Igen a radarmentes Pécsre

Gyönyörű út vezet föl a Mecsek oldalában a Tubes-hegyen található János-kilátóhoz. Lábunk alatt Pécs, az egyik legszebb magyar történelmi város, 2010-ben Európa kulturális fővárosa, melynek központjától mintegy három kilométerre, a Tubes-hegyre nagy hatósugarú radarállomást kíván telepíteni a NATO. Ám a polgárok a március 4-i népszavazáson megakadályozhatják a rendkívül veszélyes katonai állomás fölépítését. Igent kell mondaniuk a radarmentes Pécsre.

A Civilek a Mecsekért Mozgalom jogi szakértője, Vicze Csilla ügyvéd emlékeztet arra, hogy 2005 novemberében a miniszterelnök egy nappal azután jelentette be a Sándor- palotában, hogy Pécsett tervezik megépíteni az addig a Zengőre szánt nagy hatósugarú NATO-radarállomást, miután előző nap a pécsi önkormányzat a Tubes-hegyen kéthektárnyi, egészségügyi erdőt (a Baranya megyei Közigazgatási Hivatal által megállapítottan törvénysértő módon) katonai területté minősített át.

- Pécsett sokkszerűen hatott a bejelentés - folytatja Vicze Csilla. - Azonnal megindult a népi kezdeményezés a népszavazás érdekében, melyre március 4-én kerül sor.

- Mi a tétje ennek?

- A terület átminősítése miatt az emberek nem bíznak abban, hogy a képviselő-testület az ő akaratuknak megfelelően hozza meg a jogszabályokat, ezért a pécsiek a népszavazással - törvényesen - visszaveszik az önrendelkezés jogát.

A népszavazás akkor lesz érvényes, ha a szavazati joggal rendelkező lakosság több mint fele az urnákhoz járul, s akkor eredményes, ha a szavazók több mint a fele azonos szavazatot ad le. Ha legalább hatvannégyezren elmennek szavazni, s ennek legalább a fele plusz egy szavazat arra vonatkozik, hogy ne épüljön nagy hatósugarú radar Pécs közigazgatási határán belül, akkor a pécsi építési szabályzatot és rendezési tervet a népakaratnak megfelelően módosítani kell. S ha a pécsi építési szabályzatba bekerül ez a mondat: Pécs közigazgatási határán belül nem telepíthető nagy hatósugarú radar, akkor ezt a Honvédelmi Minisztérium, mint építési engedélyeztető hatóság, köteles figyelembe venni.

- Ezért mondjuk azt, hogy a népszavazás ügydöntő: kötelezi a közgyűlést, kötelezi a Honvédelmi Minisztériumot is. S a népakaratnak ilyen módon hatnia kell a kormány döntésére is.

A radarhullámok ártalmassága szakmai-tudományos körökben közismert. Hummel Zoltán fizikus a finnországi esetet említi, ahol Karélia tartományban rendkívül magas számban jelentkeztek szívbetegségek, ami sok esetben halállal végződött. Kiderült, hogy a határ túloldalán lévő orosz hadászati radarállomás ontotta sugarait, s ez okozta az egészségkárosodást.

A mostani radarok, érvelnek a telepítés szorgalmazói, már nem szórják szét a sugarakat. A fizikus erre így válaszol:

- Az lehet, hogy a közvetlen közelben élők (6-8 kilométer) kevesebb direkt sugárzást kapnak, de az indirekt, szórt sugárzásból jobban "kiveszik a részüket".

A Tubes légvonalban négy-ötszáz méterre fekszik a város istenkúti részének házaitól, ahol egyébként a legmagasabb a születő gyerekek száma.

A Honvédelmi Minisztérium hatástanulmánya szerint is 2300 méteren belül ártalmas a radar! Ennek kivédésére védőintézkedéseket kell tenni. Kérdés, van-e erre pénz, s ki ellenőrizheti, hogy ezek valóban elkészülnének.

Balogh Lajos nyugalmazott honvéd alezredes nyilatkozatát olvasom: "Normális világban nincs szükség légtér-felügyeleti rendszerre... Normális világban nincs szükség a légvédelemhez erkölcsileg elavult radarrendszerre... Normális világban a Honvédelmi Minisztérium ne próbálja ťszakmai érvekkelŤ meggyőzni a kiszemelt önkormányzatot, hogy rávegye azt a fölösleges munkára és pénzkidobásra."

Arra a kérdésre, igaz-e, hogy a sugárzás elmegy Pécs lakosságának feje fölött, a fizikus így válaszol:

- A város fölött a legnagyobb intenzitású a sugárzás, itt a legnagyobb a szóródás mértéke is, mely akár százszorosára nőhet egy hideg, füstös, párás napon.

Ugyancsak Hummel Zoltán teszi föl a kérdést, miért nem az Alpokba telepítik a radarállomást, ahonnan valóban messze elláthat a radar, miért a "lavórba", a Kárpát-medence alján lévő kis magaslatra, a Tubesre tervezik?

Talán azért, mert Olaszország és Ausztria (Svájcról nem is beszélve, mely nem is NATO-állam) nem engedélyezné a fölszerelését.

Vicze Csilla említi, hogy Papp Lajossal beszélgetve, a szívgyógyász orvosprofeszszor véleménye szerint a civilek előtt ismeretlen szempontok húzódhatnak meg a háttérben. Arról nem is beszélve, hogy konfliktus esetén egy ilyen radarállomás semmiféle védelmet nem jelent, ellenben odavonzza a támadó rakétákat, így hadi célponttá válik Pécs.

"A radarral kapcsolatos kutatási anyagokat és eredményeket nagyrészt ma is titkosan kezelik, ezért az ezekkel kapcsolatos hivatalos álláspontot, határértékeket az emberek nem hiszik el" - mondja Kellényi Lóránd, a Magyar Tudományos Akadémia főmunkatársa, aki hosszú éveken át kutatta a mobiltelefonok sugárbiológiai hatását az angliai Bristol egyetemén.

- A mai kutatások azt mutatják - mondja Vicze Csilla más kutatókra is hivatkozva -, hogy az ilyen sugárzás hatással van az agyra, a spermaszámképződésre, a szívműködésre, s a daganatos sejtek létrejöttében, illetve fejlődésében is negatív szerepük van.

Kétezer-kétszáz kamionnyi anyagot hordanának föl és építenének be a Tubes-hegybe, amihez ki kellene robbantani a hegy belsejét. Hatalmas olajtárolót helyeznének el éppen ott, ahol a Pécs ivóvízellátását adó karsztvízbázis található. Vass Béla, vízügyi szakember állítása szerint egy liter gázolaj negyvenezer liter ivóvizet képes tönkretenni.

Pécs igenre készül március 4-én, mert ezzel mondhat nemet a veszélyes radarra. Balogh Lajos honvéd alezredes érvelését idézve: az emberek hisznek abban, hogy normális világban élhetnek.

Elmer István

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu