Uj Ember

2007.02.18
LXIII. évf. 7. (3053.)

Ingyenes
műsormelléklettel!

Főoldal
Címlap
A bíboros hercegprímás látogatása az Új Ember szerkesztőségében
"Közszereplők"-e az egyházi vezetők?
Veres András püspök fellebbez
A kopogtató elnök
Sólyom László Romániában
Haladás vagy halódás?
Lelkiség
Az ellenségszeretet "aranyfedezete"
Szentírás-magyarázat
Bennünk folyik az igazi harc
Homíliavázlat
A kenyértöréstől a szentmiséig (III. rész)
A kezdetek liturgiájának története
A hét szentjei
A hét liturgiája
C év
Katolikus szemmel
A török hódoltság óta nem volt ilyen egyetértés...
Igen a radarmentes Pécsre
Áldás lesz vagy átok?
A média jövője: a digitalizáció
Élő egyház
Jelekké lenni a világban
Húszéves a Nagycsaládosok Országos Egyesülete
Pünkösd a jelené
Lélekút a gyógyuláshoz...
Segítő szolgálat a Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórházban
Szent Erzsébet- szobor a betegek szolgálatára
Élő egyház
A kereszténység változó helyzete Latin-Amerikában
Fórum
KÖNYVESPOLCRA
Karl Rahnerről - világosan
Múltidéző
Az Olvasó írja
Köszönjük, Kaszap István!
Fórum
Lehet jövőjük az itt élő embereknek
Új épületbe költözött a katolikus óvoda Alsószentmártonban
Látható és láthatatlan magyar emlékhelyek Litvániában
Bekes Gáspár és Lékai László vilniusi emlékezete
Fórum
Öröklámpa, rubinkehely
Kétszáz éve született gróf Batthyány Lajos
"Megtenni mindent Krisztus országáért"
Negyven év Argentínában
Fórum
Róma - és a világegyház - "nemzetközi napilapja"
Beszélgetés a L´Osservatore Romano főszerkesztőjével
Egy vértanú sorsa - a jogtörténész szemével
Brenner János áldozatos élete és halála
Ifjúság
Iskola: második otthon?
Újabb felmérés a diákok körében: túlterheltségről, szabadidőről
Az öreg halász két tanácsa
Fiatalok ismerkedtek a szerzetesi életformával
Úton
az ifjúsági világtalálkozó keresztje
Kultúra
Filmszemle - együttérzéssel
Bábel
Nézőtér
Éjszakák
Tíz mondat a szökőkútról
Őszben, szélsodrásban
Szuromi Pál új kötete Dér Istvánról
Fórum
A szoba, mely megtetszett
A Szent Egyed közösség "egyszerű" választ ad
Sárospataktól Wartburg váráig
Szent Erzsébet nyomában itthon és külföldön (4.)
Mozaik
Feszület a frontvonalról
A Hadtörténeti Múzeum új kiállításáról
Szent Péter székfoglalása
AZ ESZTERGOMI KERESZTÉNY MÚZEUM KINCSEI
A polgári segítőkészség példája
Határon túliakat támogatnak a bencés jótékonysági bál bevételével
Árván, de nem egyedül
ÁLMODIK A MÚLT
Az év madara

 

"Megtenni mindent Krisztus országáért"

Negyven év Argentínában

Tízévesen került az angolkisasszonyok Sancta Maria Leánygimnáziumába Párvy Kornélia, aki 1930-ban született Budapesten. Korán fölébredt benne a vágy arra, hogy életét Istennek szentelje, de édesapja ellenezte terveit. Gyermekként átélte a II. világháború bombázásait, majd hamarosan eltemette édesapját. Az 1948-as esztendő különösen szomorú emlékeket őrzött meg benne, mert ekkor halt meg édesanyja, és érettségizőként az ő évfolyamuk ballaghatott utoljára, mint egyházi gimnázium. Utána államosították az iskolákat.

Az egyetemen magyar-történelem, később francia szakon tanult, de vallásos meggyőződése miatt nem tudta befejezni. Miután 1949-ben belépett az angolkisasszonyokhoz, Sík Sándor is tanára volt a piaristák által szervezett "titkos egyetemen". Az 1950-es szétszóratás miatt a szerzetesi jelöltség megszakadt, nagynénjéhez költözött, és megkezdődött számára a hétköznapi emberek élete.

Dolgozott gyárban, volt kalauz, menetrendeket szerkesztett a MÁVAUT-nál (ma Volán). Hajnalban, még munka előtt járt szentmisére, titokban gyerekeket tanított hittanra. Később adminisztrátorként dolgozott az ELTE-én, ahol folytatni tudta megkezdett tanulmányait. 1955-ben hét társával együtt egy órára ölthette magára a szent ruhát. A zugligeti intézetben történt titkos beöltözésről így is két nap múlva már tudomása volt a titkosrendőrségnek.

Üllői úti lakásának pincéjében élte át az 1956-os forradalmat, hiszen házukat is bombatalálat érte. A diploma megszerzése után a Magyar Tudományos Akadémiánál dolgozott, majd tanári állást kapott "Vörös Csepelen", egy általános iskolában. Tanúságtevő élete Isten nevének kimondása nélkül is példamutató volt tanítványai és kollegái előtt. A gyerekek hamar észrevették, hogy Nelli néni más, mint a többi tanár, ezért bizalommal kérdeztek tőle hitbeli dolgokat. Lakására hívta tanítványait beszélgetésekre, amelyek életre szóló nyomot hagytak lelkükben.

1961-ben titkokban tette le az örök fogadalmat Dellamartina Anna rendfőnöknő lakásán. 1965-ben azzal az indokkal, hogy Padovában szeretné megírni doktorátusát, sikerült útlevelet szereznie, így kikerült Rómába, majd Dél-Tirolba. Innen hívták ki Argentínába, és ő harmincöt évesen örömmel vállalta az utat, belecsöppenve a föld másik felén egy egészen más kultúrába.

"Még 1952-ben, az argentin magyar kolónia kérésére alapította intézetünk az új házat és internátust, ahová eleinte csak a magyar, később az argentin gyerekek is jártak. Annak idején a négy nővér öt dollárral a zsebében kezdte meg a munkát, később nyolc újabb magyar angolkisasszony jött Európa más részeiből" - mesélt az ottani nehéz évekről Nelli nővér. A szerzetesnők munkájának és az adományoknak köszönhetően tizenöt év alatt sikerült megvenni a birtokot, és egy festőien szép park közepén felépíteni azt az iskolaközpontot, amelyben egy kápolna, hat családi ház, egy modern iskolaépület, egy díszterem és egy tornaterem is helyett kapott. Itt ezeregyszáz gyereket tudnak elhelyezni.

"Én 1966-ban csatlakoztam a munkához, és Isten segítségével egy igazi katolikus, nívós és modern iskolát sikerült létrehoznunk. Szívemben csak az volt: megtenni mindent Krisztus országáért, amit a kommunista iskolában nem tudtam megvalósítani. "

Nelli nővér az ottani gyerekektől tanult meg spanyolul, az egyetemen pedagógia, pszichológia, filozófia szakon szerzett tanári diplomát. Az iskolai tananyag mellett hittanra és imádkozni tanították a rájuk bízottakat, lelkigyakorlatokat tartottak, rendszeresen látogatták a családokat. Most, negyven év után hazatérve itt is magáénak érzi Szent Pál mondását: " Jaj nekem, ha nem hirdetem az evangéliumot!"

Rózsásné Kubányi Andrea

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu