Áldás lesz vagy átok?

A média jövője: a digitalizáció

Az elsősorban gazdasági közösségként működő Európai Unió elvárása szerint 2012. január 1-jéig valamennyi tagországban át kell állni a digitális műsorszórásra a rádiózás és a televíziózás terén. Az unió célja egy egységes, gördülékenyen működő és fejlettebb belső médiapiac létrehozása. A Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége és a Protestáns Újságírók Szövetsége február 9-én Digitalizáció: a tájékoztatás jövője címmel közös konferenciát tartott az átállás folyamatáról, az eddig megtett lépésekről és a számos, még előttünk álló feladatról.

Az eddig elindított, néhány helyen már folyamatosan fogható, tulajdonképpen kísérleti digitális sugárzástól eltekintve, ma analóg rendszerben működik a magyar rádiózás és televíziózás - azaz egy az egyben közvetítik a hangot és a képet. A digitalizáció révén az adatokat úgy tudják tömöríteni, hogy egy csatornán, ahol eddig csak egyetlen adás "fért el", egyszerre több (öt, tíz) adást lehet sugározni, sőt, a rendszer más típusú adatátvitelre is képes. E technika elsősorban a televíziózás terén hoz forradalmi változásokat.

- Amellett, hogy csökken a sugárzás költsége és meghatványozódik az adók száma a földfelszíni vétellel rendelkező háztartásokban is, kifogástalan, zajmentes képminőséget, többsávos hangot, az adások többnyelvűségét biztosítja a digitalizáció - mondta Bartha József, az ORTT Műsorszolgáltatási Igazgatóság igazgatója. - Az adás vételéhez a jövőben elég lesz egy néhány centiméteres antenna, s akár mozgó járműben is tökéletes lesz a vétel. Egy műsorcsomagban (úgynevezett multiplexben) a kép- és hangjelek mellett egyéb, az adásokhoz kapcsolódó információkat is továbbíthatnak, s elérhető lesz egy menürendszer, amelyből a néző akár téma szerint is válogathat a műsorok közül, vagy amely rögzítőként is funkcionál. Mintegy ráadásként pedig a rendszer interaktív szolgáltatásokat is nyújt, mint például az internet.

Társadalmi szinten az olcsóbb, ugyanakkor bővülő adóválaszték a sokrétű tájékoztatást és véleményformálást segíti. Ugyanakkor utat nyit az értéktöbblet átadása, a színvonal emelése felé is - elméletileg.

- Hogy mindez valóban megvalósuljon, azt jogi úton kell biztosítani - hívta fel a figyelmet a konferencián Béky Zoltán Balázs szakjogász. - A mai magyar médiarendszert ugyanis olyan vadkapitalista folyamatok határozzák meg, amelyek megakadályozzák, hogy kialakuljon egy egészségesebb piac. A digitális átállást, amelyben igencsak le vagyunk maradva, leginkább a jogi szabályozás hiánya hátráltatja. A jelenleg hatályban lévő médiatörvény ugyanis "analóg gondolkodású", ezért új törvényre van szükség. Az unió megfogalmaz úgynevezett közös jogalkotási elveket és minimum szabályokat, amelyekhez nekünk is alkalmazkodnunk kell. A legfontosabb követelmény, hogy az infrastrukturális és a tartalomszabályozást elkülönítve kell kezelni, s természetesen szem előtt kell tartani olyan alapvető elveket, mint a szólásszabadság, a kiskorúak vagy az emberi méltóság védelme.

A helyzetet nehezíti, hogy a médiatörvény kétharmados törvény, ezért szélesebb politikai egyeztetésre lenne szükség. Sőt, ahogyan Scherer Zsolt médiaszakértő rámutatott, nemcsak többpárti, hanem társadalmi konszenzusra kell jutni e témában, hiszen a digitalizáció alapvetően megváltoztatja majd médiafogyasztásunkat.

- Különösen figyelni kell a törvényalkotásban arra, hogy nemcsak rádió- és televízióadásokról van szó, hanem a sugárzott "egyéb tartalmakról" és a nehezen ellenőrizhető interaktivitásról is, amelyek könnyen felülírhatják, kikerülhetik a tartalomszabályozást - hívta fel a figyelmet Scherer Zsolt.

A digitális műsorszórást műholdas, kábel, mobil, vagy földfelszíni sugárzást biztosító szolgáltató egyaránt végezheti. A legszembetűnőbb változás a földfelszíni sugárzás terén fog bekövetkezni, de a legnagyobb problémák is itt adódnak - mondta Vári Péter, a Miniszterelnöki Hivatal tanácsadója, aki a konferencián beszámolt a kormány digitális átállással kapcsolatos stratégiájáról. - Ezt a típusú szolgáltatást ugyanis általában azok veszik igénybe (a lakosság körülbelül 34 százaléka), akiknek nincsen pénzük arra, hogy havidíjat fizessenek a további csatornák elérhetőségéért, ám nekik is meg kell majd vásárolniuk egy eszközt, az úgynevezett set-top-boxot, amely lehetővé teszi a digitális műsor vételét. Ugyanakkor 2012-ben le kell kapcsolni az analóg adást, kérdés azonban, hogy a fogyasztóknak meg lesz-e addigra a megfelelő technikai hátterük.

Bartha József felhívta a figyelmet, hogy elengedhetetlen az állami szerepvállalás a lakosság átállásra való felkészítésében is: egyrészt fel kell kelteni a fogyasztók érdeklődését az új technika iránt, másrészt bizonyos mértékig segíteni kell a set-top-boxok megvásárlását.

A digitális műsorszórásra történő átállás, mindezek mellett, számos olyan kérdést vet fel, amelyekre mindeddig nem született kielégítő válasz. Mi történik például a határainkon kívül élő magyar nyelvű tévénézőkkel? A rengeteg, bár nem végtelen számú új adó között milyen szerepet kap a közszolgálatiság? A két nagy kereskedelmi tévécsatorna, amelyek szerződédét 2012-ig változatlan formában meghosszabbították, hátráltatni vagy segíteni fogja-e az átállást?

- Az emberiség valamennyi nagy találmánya egyszerre áldás és átok - mondta Bartha József. - Rajtunk múlik, mire használjuk.

Szalontai Anikó

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu