|
![]() |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
![]() |
|
![]() |
![]() |
Nézőtér Bábel Film a társas magányról A mexikói Alejandro González Inárritu alkotása nem kínál megoldást az élet nagy kérdéseire, nem él a melodrámák fordulataival, de nem tekinthető feszült koncentrálásra késztető művészfilmnek sem. A Bábel látlelet korunkról, az emberi kapcsolatok törékenységéről, az előítéletekről, a meg nem értettségről, a lelki magányról, a szülői felelősségről, egy-egy át nem gondolt cselekedet innen és onnan visszaverődő, hosszan csengő "visszhangjáról"... Inárritu nem oktat, nem ítélkezik: feltár, megmutatja mindazt, amiben élünk, hogy aztán a látottak alapján mindenki levonhassa magának a nem körvonalazható "tanulságot"... Három helyszínen, a világ három különböző pontján, Marokkóban, az Egyesült Államok és Mexikó határán, valamint Japánban játszódó film cselekményszálai párhuzamosan futnak egymással - de pillanatokra találkoznak. Egy marokkói pásztorfiú, hogy kipróbálja milyen meszszire visz a vadak távoltartására frissen beszerzett vadászpuska, rálő egy - a kietlen tájon áthaladó - turistabuszra. A buszon utazó amerikai házaspár az afrikai kiránduláson szeretné rendezni zátonyra futott kapcsolatát. A távolból leadott lövés az aszszonyt éri, aki súlyosan megsebesül... Két otthonhagyott gyermekük közben dadájukkal, a Mexikóból áttelepült Ameliával különös, nem várt veszélyt, megpróbáltatást tartogató látogatást tesz a mulatós zenétől hangos, de szegényes, poros közép-amerikai országban. A fia esküvőjéről visszatérő "ártatlanul bűnös" Ameliának szembesülnie kell az illegális munkavállalókat, bevándorlókat érő megaláztatásokkal... Érdekes, mégis kissé elütő, lazán illeszkedő, s talán feslő is a "triptichon" azon szála, amely az erősen amerikanizálódott, karakterét vesztett Japán nagyvárosban élő szeretetre, megértésre éhes süketnéma kamasz lány identitáskeresését, sete-sutaságát, lelki kálváriáját mutatja be. A Bábel szókimondása, érdessége ellenére nem "durva" alkotás, a rendező elsősorban az ember sérülékenységéről szól. A finom részletekből, mozaikszemekből építkező történetek "valóságrészecskéi" világdrámává állnak össze. Inárritu a "vallomását" gyermekeinek ajánlotta, nem véletlenül: számára a gyermekek jelentik az örömet, a fényt a sötétségben. Erre döbbennek rá a Bábel "tékozló apái" is... (Babel, mexikói-amerikai film, 2006, 142 perc, rendező: Alejandro González Inárritu, főszereplők: Brad Pitt, Cate Blanchett, Adriana Barraza, Gael García Bernal, Rinko Kikuchi) Pallós
|
![]() |
![]() |
||||||||||||||||||||||||||||
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|