Egy vértanú sorsa - a jogtörténész szemével

Brenner János áldozatos élete és halála

Idén lesz ötven éve, hogy Szentgotthárd mellett, Rábakethely és Zsida között brutális kegyetlenséggel meggyilkolták Brenner János káplán atyát. Brenner József általános helynök, a vértanú testvére elmondta, hogy János atya nem sokban különbözött korának fiatal papjaitól, nem keveredett politikai történésekbe, annyi volt a bűne az államhatalom szemében, hogy jó és a jóra törekvő pap volt. Rendületlenül véghez akarta vinni azt a munkát, melyre küldetést kapott Krisztustól és az egyháztól. S mindez végzetes volt számára.

Püspöke el akarta helyezni Rábakethelyről, de János atya nem akart menni, mondván, ő nem fél, maradni akar. Az állam emberei egy alkalommal fahasábokat hajigáltak elé az útra, miközben motorkerékpárral közlekedett, de az atya ügyesen kikerülte őket és nem szenvedett balesetet.

1957. december 15-én hajnalban egy fiatal fiú hívta ki a rábakethelyi plébániáról, hogy vigye el nagybátyjának a betegek szentségét, mert halálán van. János atya rögtön elindult, s hogy hamarabb érhessen a beteghez, a rövidebb utat választotta, amely az erdőn keresztül vezetett. Kísérője az erdő szélén elbúcsúzott tőle, s ettől kezdve János atya holttestének megtalálásáig nem tudni semmi biztosat.

Az erdőben megtámadták. A faluban lakók éjszaka kiáltozást hallottak: "Istenem, segíts!"De senki nem mert kimozdulni otthonából.

János atya sérülései arra utalnak, hogy támadói többen voltak. Harminckét késszúrás érte a testét, mely szúrások a nyomok alapján legalább két késtől származnak. János atya fejét olyan brutális módon törték be, hogy azt nem lehetett máshogyan tenni, mint fahusánggal vagy vasdarabbal. Bizonyos törések arra utalnak, hogy a nyakára állva próbálták meg a védekezésben megakadályozni. A gyilkosok nem egyszerűen meg akarták őt ölni, hanem elvakultságukban a megvetés és a megalázás legembertelenebb módját alkalmazták. János atya a kínok között is az Eucharisztiát védte. Másnap reggel, mikor megtalálták - még halálában is! - magához szorítva tartotta a szentséget.

Halála után az állambiztonsági hivatal vette kézbe az ügyet és nem az életvédelmi osztály. Különféle legendákat kezdtek el terjeszteni róla: kezdetben szerelmi-féltékenységi gyilkosságról beszéltek, majd pedig rablógyilkosságról. A helybéliek számára azonban egyértelmű: politikai megrendelésre történt gyilkosság áldozata lett a káplán.

A gyilkosságot követő nyomozás színjátékká vált. Az igazi gyilkosokat az államhatalom nem akarta megtalálni. Az először elítélt feltételezett elkövetőt két halálos ítélet után felmentették. A gyilkosság után kilenc évvel pedig elővették azt a fiút, aki kihívta János atyát a plébániáról. A per meglehetősen erőltetett és ellentmondásokkal teli, célja leginkább az volt, hogy a magyar állam bizonyíthassa: nincs köze a gyilkossághoz, illetve hogy megmutassa, hogy az egyházi személyeken esett gyilkosságokat ugyanúgy megtorolják, mint bármilyen más személyét. Ez utóbbi vádlottból ezért szó szerint kiverték a vallomást.

Az igazi gyilkosok kilétét mind a mai napig homály fedi. Mint ahogy homály fedi azokat az embereket is, akik parancsot adtak e kiváló lelkipásztor megölésére. Céljuk egyértelmű volt: példa statuálása és a hívek megfélemlítése. Brenner János meggyilkolásának oka a hitoktatásban és a pasztoráció egyéb területein való buzgalma, megalkuvás nélküli hite és engedelmessége az isteni törvénynek - mondta Kahler Frigyes február 8-án Szombathelyen, ahol a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége helyi szervezetének meghívására előadást tartott a vértanú sorsú pap életéről Egy papgyilkosság a jogtörténész szemével, Brenner János élete és vértanúhalála címmel.

Brenner József, általános helynök, János atya testvére az előadás kapcsán így összegezte az elmondottakat:

"Testvérem életének és halálának történetét csak mozaikdarabkákból tudjuk összerakni. Sok mindenre fény derült már, míg más dolgokat még mindig titok övez."

Kürnyek Róbert

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu