AZ ESZTERGOMI KERESZTÉNY MÚZEUM KINCSEI

Assisi Szent Ferenc Segna di Bonaventura triptichonján

Pár lapszámmal ezelőtt sorozatunkban Keresztelő Szent Jánosról írtunk (LXII. / 34-35. p. 23.) Ám egyikünk sem gondolná, hogy János mennyire közel állt a héten ünnepelt Assisi Szent Ferenchez - legalábbis egy (a XIV. század elején alkotó) sienai művész festményén...

A Duccio-tanítvány, Segna di Bonaventura (1298-1327) műhelyébe tartozó itáliai festő az esztergomi Keresztény Múzeumban található szárnyasoltárán, triptichonján együtt szerepelteti a két szentet: a bal szárnyon a Keresztelőt, a jobbon a stigmatizált Assisi Szent Ferencet. Kettőjük között a szellemi kapcsolatot a (társadalomból való) kivonulás tette teremti meg. A spirituális kötelék egyik láncszemének tekinthetjük a középső táblát, amely Mária, János és Mária Magdolna jelenlétével a keresztre feszítést ábrázolja. Ugyanakkor az oldaltáblák visszautalnak a megfeszített Megváltóra, így a Keresztelő Szent János kezében látható mondatszalag ("Íme az Isten báránya, aki elveszi a világ bűneit"), illetve Szent Ferenc stigmái. Másféle értelmezést, mégpedig a keresztényi élet három fázisát is kiolvashatjuk az oltárból: Krisztus felismerését, hozzá való felemelkedést és a vele való misztikus eggyéválást.

Szent Ferencet imádkozás közben ábrázolja a festő, aki talán Giotto hasonló témájú festményét is ismerte. A helyszín s az időpont konkrét, jól meghatározható: a Firenzéhez közeli Alverna hegye a Szent Kereszt felmagasztalása ünnepének hajnalán, 1224. szeptember 14-én. Ekkor, két évvel halála előtt kapta meg Szent Ferenc a stigmákat. A festmény többet enged láttatni a helyszínből: Ferenc egy barlang szája előtt térdepel, fejét az ég felé, Krisztus felé fordítja. A táj kietlen, hegyvidéki, ám szemben a keresztelői, ószövetségi tájjal dús vegetációt is megfigyelhetünk egy, a sziklák közt megbúvó kápolna körül.

A temperával megfestett oltár a kölni Ramboux-gyűjteményből került Ipolyi, majd később a Keresztény Múzeum tulajdonába, ahol 1969-ben restaurálták. A látogatók elsőként a budapesti Műcsarnokban, az 1930-as őszi kiállításon láthatták. Elsőként, hiszen a táblák magángyűjtemény részét képezték. Azóta a helyzet megváltozott, hiszen a Keresztény Múzeum bármelyikünk számára látogatható, nyilvános intézmény.

Dragon Zoltán

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu