Noteszlap

Elment Nyilas Misi

Már egy évvel "öregebb" voltam, mint a tizenegy esztendős Dévényi Laci, aki Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című regényének Nyilas Misijét játszotta az emlékezetes magyar filmben. "Nagyfiú" létemre mégis megkönnyeztem a film vége felé azt a szomorú-szép magánbeszédet, amely a megcsalatott kis debreceni gimnazista szájából elhangzott.

Dévényi Laci, a Légy jó mindhalálig-film Nyilas Misije (1936)

Amikor, nem is oly régen, a televízió ismét lejátszotta Székely István 1936-ban forgatott filmjét, ugyanúgy végigszipogtam Dévényi Laci mondatait. Meg is telefonáltam neki.

Előzmények? Már mind a ketten - Lászlók voltunk 1952 augusztusában, amikor - "elmaradt korosztály" tagjaiként egyszerre kerültünk Herend mellé, egy katonai sátortáborba, két hónapos kiképzésre. Ő, jeles vívó lévén, hamar elvezényeltetett az átlagos öreg hadfijelölteknek szánt táborból.

Egy jóval későbbi találkozásunkkor - sok időnk volt a beszélgetésre -, derűs huncutsággal a szemében elmesélte, hogy egészen kiskölyök-fejjel táncolni tanult... Nemsokára, hétévesen, Annabellával játszott együtt a Tavaszi zápor című Fejős Pál-filmben. Tízéves, amikor a Magyar Színház színpadán, Az Úr katonái című drámában ő "Jimmy, egy tizenegy éves fiúcska" - a szereposztás szerint. Ezután hívta föl rá valaki a filmrendező figyelmét, aki Nyilas Misi-keresőben volt. Laci így került a felvevőgép elé.

Forgatás közben egy újságíró megkérdezte tőle, mi szeretne lenni. "Operatőr vagy filmrendező" - válaszolta. A gyerekszerepek továbbra is rátaláltak. A Nemzeti Színház színpadán, 1939-ben a Ludas Matyi című Dékány András-vígjáték gyerek Matyija; a férfi Matyi: Jávor Pál. Eljátszott még több mint egy fél tucat filmszerepet. Érettségi után beiratkozott a bölcsészetre: együtt hallgattuk a feledhetetlen profeszszor, Horváth János előadásait. Laciban persze folyton ott élt a vágy, hogy végül is - filmes legyen belőle.

A Herendet követő időben támadt kapcsolata az akkori Híradó- és Dokumentum Filmgyárral. Eleinte csak "bedolgozott", de nemsokára gyártásvezető lett, majd az akkor még rövidfilmes Jancsó Miklós aszszisztense. "Végül is 1963-ban csináltam az első mozimat" - mesélte. Így mondta: csináltam és mozimat. Nyilas Misi vágya, ha kissé talán későn is, teljesedett; filmes lett belőle.

Mennyi mozit csinált? Háromszázötvenet, négyszázkilencvenet? - ha össze igyekszünk számolni oktató-, ismeretterjesztő filmjeit, tévéfilmjeit. "Ahogyan hosszabbak lettek a játékfilmek - mondta tovább Dévényi László -, úgy rövidültek a kisfilmek, először tizenöt percesről tizenkét percesre, tízpercesre, még kurtábbra. De azért kezd visszaállni a régi terjedelem."

Nem öregedett, csak az évek, évtizedek múltak el fölötte. A mosolya fölött is. Mindig mosolygott. Mosollyal harcolta ki a mindannyiunknak annyira kedves Toldi-sorozatot, a verseket Arany János-maszkosan mondó Gáspár Sándorral. Újabb irodalmi-filmtervei voltak; rendkívül színesen tudott beszélni róluk. Nyár elején beszéltünk utoljára, amikor Balaton melletti tuszkulánumába készült. Többé nem megy. Máshova indult. Soha nem jön vissza.

Laci, nem akarom leírni az igét, hogy mi történt veled. Csak nézek utánad, örökös Nyilas Misi...

Dalos László

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu