|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Ne legyünk nagyothallók Isten szavára! A Szentatya bajorországi látogatása érthetően különös élmény volt a bajorok számára. Mosolygós, derűs eseménysorozat volt, hiszen szülőföldjén járt a pápa. De természetesen a Szentatya otthon is, most is a legfőbb pásztor maradt, és a hit tanítója. Érdemes hát kissé visszapillantani erre az útra, és felidézni tanítását, mely nekünk is, s nem csak a bajoroknak szól. (Ezúttal tekintsünk el a regensburgi egyetemen mondott tudományos előadásának muzulmánok által félreértett részétől.) Útja nem volt diadalmenet, és nem is akarta, hogy az legyen. Inkább szelíd szóval, hol egyszerűen, hol professzori színvonalon tanított. Istent nem szabad kiiktatni a közéletből, már csak azért sem, mert az embert és a világot nem lehet Isten nélkül helyesen meghatározni - mondta. - A különböző kultúrákat vagy éppen saját kultúránkat sem érthetjük meg és sajátíthatjuk el vallási értékei nélkül. De milyen Istenre van szükségünk? - vetette fel egyszer. - Nem akármilyenre, hanem az emberré lett Istenre, "aki a Szeretet". Ez az istenhit magában foglalja a társadalmi kérdéseket, a szociális igazságosságot is, de a sorrend döntő, az alap mindig Isten. Ebből következett honfitársait érintő kritikája is. Dicséretes - mondta -, hogy a német katolikus egyház mindig kész arra, hogy adakozzék. De egy afrikai püspököt idézett, aki szerint a "németek szívesen adnak tárgyi segélyt, de ha lelkipásztori programra kérünk támogatást, akkor az már nem megy könnyen". Más alkalommal természetesen hirdette a katolikus szociális tanítás értékeit is. (Nekünk talán éppen azt hirdette volna, milyen fontos az adakozás...) Meghallottuk-e kedves, egyszerű szavait, melyeket a müncheni székesegyházban mondott nekünk is? "Kérlek benneteket, imádkozzatok közösen étkezés előtt és este, lefekvéskor. Kérem, hogy menjetek együtt a gyerekeitekkel a vasárnapi misére. Meglátjátok, szebb lesz tőle a vasárnapotok." A pápa "nem maradt a professzori katedrán", egyszerű szóval is hirdette az evangéliumot, mégpedig megalkuvás nélkül. Tudja, hogy a párbeszéd alapja nem a hitbeli alkalmazkodás, hanem a teljes meggyőződés megvallása. Amikor a mise evangéliuma úgy "diktálta", hirdette a kánai menyegző kapcsán Mária üdvtörténeti szerepét a félig protestáns Németországban. Pedig volt szava az ökumenikus eredmények értékelésére is. Rosdy Pál
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|