LITURGIA

Isten, hazánkért térdelünk elődbe

Sokszor feltesszük a kérdést, hogy amikor hazánkért imádkozunk, vajon mit kérhet az egyház a földi ország javára. Szerepel-e imádságos életében az általánosságokon felül lényeges kérés? Vajon hogyan fogalmazza meg könyörgéseit, és ebből a hívek érzik-e, hogy nevükben bizalommal fordul az egek Urához.

Igennel válaszolhatunk. A Misekönyvben számos miseszöveg található, amelyből ez következik. Ennek egyik része a Különféle szükségletekben mondható misék és könyörgések címet viseli. Ebben található a "közügyekért" misegyűjtemény. Ismerkedjünk meg néhány fontos gondolattal!

A földi hazát úgy tekinti az egyház, mint Isten csodálatos bölcsességének ajándékát. Elénk állítja a haza felelős vezetőit, akiknek bölcsességgel kell kormányozniuk a rájuk bízott országot. Az állampolgároknak hűségesen helyt kell állniuk a maguk hivatásában és feladatában. Ha pedig mindenki tevékenységével elősegíti a köz javát, akkor megvalósulhatnak azok az eredmények, amelyekre vágyakozik az ország népe. A legfontosabbak az egyetértés és az igazságosság, a béke és a jólét. Az eredményességhez hozzátartozik, hogy ezekért a tetteken kívül imádkozni és könyörögni is kell.

Hányszor visszacsengenek ezek a kérések a liturgia imádságaiban! Idézzük emlékezetünkbe Krisztus király ünnepének miséjét és prefációját! Vagy az eucharisztikus imákban szereplő hosszabb-rövidebb kéréseket, amelyeket a földi hazáért és az ott zajló mindennapi életért terjesztünk Urunk elé.

De a könyörgések nem hagynak kétséget afelől sem, hogy nagyon magas erkölcsi normák teljesítését kéri az ország vezetői számára. Kell, hogy virágozzék a jólét, az igaz békesség és a vallás szabadsága. Az államfő pedig a köz javára végezze szolgálatát.

Három - a társadalmi életet érintő - témát tartalmaz még ez a szakasz. Az egyik, hogy minden népnek joga van a fejlődésre és a jólétre. Ezért a népeknek egymást segítve kell ezen fáradozniuk, mert ez az emberiség nagy családjának közös érdeke és feladata - emlékezhetünk II. János Pál pápa számos, szociális kérdésekkel foglalkozó megnyilatkozására.

A második nagy téma a béke és az igazságosság kérdése. Az egyik könyörgésben napjaink borzalmas állapotát így festi le: a békétlen szív téged fel nem foghat, és a gyűlölködő lélek magába fogadni képtelen. Azonban a hitből élő közösség reményben tud élni, mert Isten képes megadni a gyógyulást. Még határozottabb az ég felé való kiáltás, amikor a zavargások és súlyos konfliktusok közepette szinte zokogva száll az egyház könyörgése Istenhez.

Az utolsó mise, amelynek tanítását megemlítem, "a kiengesztelődésért" címet viseli. Már ebből is következik, hogy ha valaki vét a közösség ellen, az Isten ellen is vétkezik. A bűnös embernek be kell látnia hibáját, bűnét. Krisztus keresztáldozata emlékeztet arra, hogy a kiengesztelődéssel állhat helyre az az egyensúly, amely a közösségi és társadalmi életnek nagyon fontos része. E mise áldozás utáni könyörgésében reménykedve tud a mindennapi életre előretekinteni az egyház, amikor meggyőződéssel vallja, hogy megnövekszik lelkiereje, mert magához vette a legszentebbet. Ebből gyarapodik szeretetünk, és biztosan az Úr békéjének munkálói leszünk földi hazánk javára.

Amikor magyar szentjeink közbenjárását kérjük, mindig találunk egy utalást hazánkra is. Ezen nem csodálkozhatunk, mert közülük többen is egy-egy történelmileg nehéz korban éltek és végezték felelősségteljes küldetésüket. Példájuk bátorító számunkra és közbenjárásuk biztos tudata reménnyel tölt el minket.

Verbényi István

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu