Álmodik a múlt

Az idő távolából - az idő távolába

A képen látható harang - jelenlegi ismereteink szerint - a középkori Magyarország legrégebbi harangja, amely az esztergomi Balassi Bálint Múzeum becses kincse. Patay Pál könyve (1996) alapján foglalom össze, mit lehet tudni erről a harangról.

Először is azt, hogy 1966-ban traktor szántotta ki a Komárom megyei Csolnokon egy dűlőben. "Méhkas alakú. Koronáját hat kerek átmetszető ívelt fül (egyiket a traktor letörte) által megtámasztott, átmetszető, nagy kerek karika alkotja. Sem felirat, sem díszítés nincs rajta. Átmérője 36; magassága is 36 cm, súlya 16,1 kg. Készítésének idejét - az alakja alapján - egy német kutató 1200 körülre, vagy még inkább korábbra becsülte. H. Wolff (Hannover) viszont arra figyelmeztetett, hogy miután mind a testének, mind a koronájának alakja szinte teljesen megegyezik az egykori Haithabu kikötőjében talált és IX. századinak meghatározott harangéval, a fenti időnél jelentősen korábbi is lehet." Újabban egy hamburgi szakértő a személyes megtekintése alapján a XI. század közepéről valónak ítélte meg, míg a harangot tüzetesen megvizsgáló és a hangját is analizáló két másik szakértő szerint akár a IX. század végén is készülhetett, így az sem kizárt, hogy az első hittérítők által külföldről behozott haranggal állunk szemben. Érdemes megemlíteni a későbbiektől eltérő felfüggesztési módját. "Nem a korona füleinél fogva akasztották egy, a tengely fölötti, vele párhuzamos állású fasisakhoz, hanem a középső, nagy karikája segítségével lógott a rajta keresztüldugott vastag fatengelyen."

Amikor fényképeztem, nem volt nyelve, és így nem is tudtam, hogy milyen is lehet a hangja. Azóta ezt pótolták és meg is szólaltatták. A szakértő annyit ír, hogy "c", s aki hallotta, az csak azt mondta, hogy olyan különös. Én nem hallottam, még felvételről sem, de hát ha különös, akkor érdekes is, de inkább talán fontosnak és értékesnek mondható ez a folyton elszálló hang, amely mindig jelent vagy jelez valamit. Mert a harangok arra valók, hogy jót is, rosszat is, reggelt s estét, ünnepet vagy vészt jelezzenek. "Azonkívül, hogy ez istentiszteletre hív, jelzi az időt, hírül adja a halált, oltalmaz az égiháborútól, figyelmeztet a bajra - írja a néprajzkutató Csáky Károly. - A helyi legendák szerint már évszázadokkal ezelőtt elrejtett harangok is megszólalhatnak, kötődve így az idő távolából is az utódokhoz."

Gondolatban próbáltam megszólaltatni ezt az ezeréves harangot, de nem jártam sikerrel, nem hallottam meg a hangját, s ezért az üzenetét sem. Talán ha egy gyereket megkérdeznék - ők sok tekintetben többet tudnak nálunk, mert tudnak játszani -, pontos választ adna, s az sem baj, ha csak úgy "játszásiból".

Móser Zoltán

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu