Szent helyek - csodatévő források (V.)

A törökök elől menekülő szerb lakosság három nagy hullámban hagyta el ősi fészkeit, harmadízben akkor, amikor 1690-ben a császári csapatok feladták Nándorfehérvárt. Magyarországra I. Lipót hívta őket, szabad vallásgyakorlást és adómentességet ígérve. A szerbek Csarnojevics Arzén pátriárka vezetésével érkeztek Szentendrére, Budára és Ráckevére.

A pátriárka, kíséretével együtt, Szentendrén telepedett le. A szerb néphagyomány úgy tartotta, hogy az agg főpap egy forráshoz járt ki megpihenni. Ezért állítólag róla nevezték el Sztári illetőleg Sztároga vodának a helyet. A szerb lakosság pedig a pátriárkára emlékezve gyakran kereste fel a forrást és tisztelete jeléül szépen kiépítette azt.

A várostól északkeletre a szabadtéri néprajzi múzeum mögötti kis völgyben találhatjuk meg a XVIII. században emelt barokk emlékművet, melynek keresztje "vörösmárvány, magas talapzatát szögletes csigák díszítik." Rajta az 1899-es megújítási évszám és szerb nyelvű felirat:

"Ezt a keresztet emelte az Egyesült Görögkeleti Szerb Szentendrei Hitközség 1801. évi augusztus hó 29. napján."

A Pest megye műemlékeit bemutató kötet leírása szerint "a forrásfoglalat kő kútfő, páros kő csigákból induló voluták közé fogott kagylós oromzat, középen oválisan áttört nyílás, fölötte copf füzérdísz, szerb nyelvű felirattal, fölötte az 1781-es évszám közé fogott kereskedőtársasági jelvénnyel:

"A Szentendrei Kereskedő Társaság költségén emelt emlékmű 1781."

A társaság jelvényében a kettős kereszt a szerb egyházra, a négyes szám a tisztességes négyszázalékos haszonra, a horgony a dunai vízi útra utal. A négyszázalékos haszonra való törekvés bizony már nagyon-nagyon ősi és idejétmúlt mentalitásra utal...

A forrás a XX. században kedvelt kirándulóhely lett. A város vezetői a hely vallásos életben elfoglalt helyét igyekeztek azzal is elfedni, hogy "Szabadság-forrásnak" neveztették. A szerb lakosság azonban mégis megőrizte szakrális jellegét. Ünnepet tartanak itt, és a szerbeknél szokásos Iván-napi koszorút a forrás mellett álló keresztre kötik.

Az elmúlt századok szakralitásának néma tanúja az ide vezető útvonal kezdetén álló Óvizi kereszt, amely ma a várost átszelő Dunakanyar körút csomópontjában áll. Ez egykor a város szélén túl, a forráshoz vezető út elején állott, jelezve, hogy az arra járó megszentelt hely felé halad.

A Dunakanyarban élő szerb lakosságnak ma a katolikusokkal közös szent helye Csobánka, de a XX. század elejéig a solymári Mária-kegyhely is az volt.

Soós Sándor

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu