Tarlós István

Az igazság nem relativizálható

A közvetlenül választott katolikus politikus egyszerre kell, hogy keresztény maradjon, és ugyanakkor törődjék a bizalmukat belé helyező legkülönbözőbb rétegek érdekeivel is. A kérdés, hogyan és miként teheti ezt meg. Foglalkozásom a legközvetlenebb közelségbe enged a hétköznapi élethez, s látom, hogy balga szemlélet az, amely egy polgármester feladatát főként terek rendezésében és vezetékek építésében látja. A legfontosabb azt eldöntenünk, milyen értékrendet képviselünk. Nem voltak olyan bolondok a régi társadalmak bölcsei, hogy a történelem során véletlennek tekinthetnénk bizonyos hosszú évszázadokon át működő, természetes normák kialakulását. Nem véletlen, hogy a világvallások alaptörvényei hasonlók. Az igazságos törvények eredendően Istentől származnak. Így a tartalmas értékrend egyik lényeges alapja, hogy az igazság, az igazságosság valójában nem relativizálható.

Manapság sok aránytalan gazságot elkövetnek a szabadság nevében, de a szabadság igazság nélkül semmit sem ér. Ennek egyik - de nem egyetlen - ékes példája a sajtószabadság divatos értelmezése. A sajtószabadság ma nemritkán a kettős mércét, illetve alapvető normák számonkérhetetlenségét jelenti. Sok minden relatív a mai magyarországi viszonyok között.

Maga a demokrácia, a véleményszabadság, a vallásszabadság, talán az élethez való jog is. Gondoljunk az abortuszokra! (Nem olyan esetről beszélek, mikor a terhesség az anya életét veszélyezteti.) Szívesen beszélnek folyton az anya jogairól. Rendben van, de az anyának ahhoz is joga, sőt befolyása van, hogy ne kockáztassa a valószínű fogantatást. Ezzel szemben milyen joga érvényesülhet a megfogant, ártatlan és még tehetetlen emberi életnek? Pedig abból a méhen belüli életből - rendes esetben, és ha nem szakítják meg - "elkerülhetetlenül" méhen kívüli élet fejlődik, méghozzá ugyanazon folyamat végeredményeként.

Nem véletlen, hogy az ultraliberális szemlélet, s vele az annak alapját képező, haszonelvű önzés azt a tarthatatlan helyzetet idézi elő, hogy maga a haszon, az anyagi gyarapodás értéke már-már az emberi élet értéke fölé emelkedik. Az ember szabadsága egyébként sem lehet korlátlan, mert ez szükségszerűen más emberek, esetleg tömegek elemi szabadságának durva bántalmazását, értelemszerűen a demokrácia és igazságosság sérülését eredményezi.

Ezért nem engedhető a demokrácia szabálytalansága és rendetlensége, véletlenül sem válhat elfogadottá a kettős mérce.

Az önzés tehető az egyik motiváló tényezőjévé a családmodell devalválódásának is. A divatos "szingliség" egoizmuson alapul, és önző társadalom alakulása felé vezet: "megkaptam az életem, de viszonzásul nem adok semmit". Megkockáztatom, a gyermeket egyedül vállalók aránytalan támogatása sem épp családpárti intézkedés, sőt a gyermeknek sem válik feltétlen hasznára. A klasszikus családi háttér hiánya, a nevelési elemek, a megfelelő példaképek hiánya az ifjúság értékválasztásának teljes elbizonytalanodásához, önfegyelmének felbomlásához vezethet.

Mindez tetten érhető például a szórakozási kultúra alakulásában. A hagyományosan bevált értékrend fenekestől való felforgatása, egészséges tabuk felelőtlen feltörése beláthatatlan következményekkel járhat.

Ezekben a kérdésekben persze - ellentétben például a közterületi rendetlenség felszámolásával - nem szabad kényszerítő erőket alkalmazni. Nem is volna keresztényi. Ugyanakkor egy keresztény politikus a voksaival, továbbá azzal, ha megnyilvánulásaiban következetesen védelmébe vesz és saját életvitelével hitelesít egy igazságos, erkölcsi normákon alapuló, arányos értékrendet, sokat segíthet a következő nemzedéknek.

(A szerző Óbuda-Békásmegyer polgármestere.)

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu