Az őszinteség kötelez

Az Európai Unió és Kelet-Európa országai

Veres András püspök cikkét tette közzé a napokban a SIR olasz hírügynökség. Kiragadott és félremagyarázott szavak alapján a hazai baloldali sajtó élesen kritizálta a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkárának megállapításait, szélsőjobboldalinak és Európa-ellenesnek titulálva azokat. Az alábbiakban közöljük az olasz hírügynökségnél megjelent cikk magyar fordítását, a hiteles tájékoztatás is kötelez.

Egy olyan ország püspökeként nyilatkozom, amely mindössze másfél éve tagja az Európai Uniónak. Az őszinteség azt kívánja, hogy ne csak az egyetértésünkkel találkozó dolgokról szóljak, hanem olyan valós tényekről is, amelyek nem feltétlenül örömteliek. A magyar lakosság egy része lelkesen várt hazánk uniós csatlakozására. Nem tudom bizonyossággal kijelenteni, hogy ez igaz a lakosság többségére, mivel Magyarország csatlakozását megelőzően is jelentős volt az úgynevezett "euroszkeptikusok" száma. Ennélfogva az unióhoz való csatlakozás kapcsán sorra került népszavazáson alacsony volt a részvétel. A szavazástól való tartózkodás abból is származhatott, hogy hazánk csak a közelmúltban szabadult meg egy másik unió, a Szovjetunió szorításából, amelyhez ráadásul nem önként csatlakoztunk. Bárki, aki átélte a kommunista diktatúrát, és most megtapasztalja a szabadság érzését, megértheti, hogy honnan ered és miből táplálkozik ez a bizonytalanság Kelet- és Közép-Európa országaiban.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia arra buzdította híveit, hogy vegyenek részt a népszavazáson, és mondjanak igent a csatlakozásra. Emiatt a püspökök testületét számos támadás érte azoktól, akik ellenezték hazánk belépését az Európai Unióba. Ezek a kritikus hangok megerősítve érezték magukat nézeteikben, és nem haboztak szemrehányást tenni a püspököknek akkor, amikor az európai alkotmányból kimaradt bármilyen utalás a kereszténységre mint az európai kultúra gyökerére.

Mindenki számára világos, hogy a régi Európát maguk alá temették a második világháború romjai. De az új Európa még mindig alulmúlja várakozásainkat. Az Európai Közösség alapítóinak álmaiból a gazdasági integráció többé-kevésbé megvalósult, bár ezen a téren is vannak még hiányosságok. Másrészt a lelki közösség, amely közös értékeket teremthetne Európa népeinek, nem valósult meg. A katolikus egyház ugyanakkor korábban is kifejezte, és ma is tanúsítja, hogy az evangéliumi értékek képesek egységet teremteni a nemzetek között. A Laekeni nyilatkozat szerint Európának olyan hatalommá kell válnia, amelynek célja, hogy erkölcsi alapon szabjon gátat a globalizációnak. De milyen erkölcsi alapelvek alapján? A globalizációt olyan erők támogatják, amelyek az értékeket illetően kifejezetten közömbösek. Egy olyan közösséget, amely mentes az értékektől, sem alapítani, sem fenntartani nem érdemes. És nem is szabad.

Az Európai Unióhoz való csatlakozás miatt kiábrándultak száma az utóbbi időben folyamatosan nőtt Magyarországon, mert a kormány nem informálta megfelelően a lakosságot a csatlakozás feltételeiről és várható következményeiről. De ennél is komolyabb probléma, hogy maguk az ország vezetői sem készültek fel megfelelően a csatlakozásra, emiatt nem tudták elősegíteni, hogy a magyar gazdasági élet szereplői élni tudjanak a csatlakozásból származó előnyökkel. Ezt a kiábrándultságot erősítették az EU tíz új tagállamával szemben megnyilvánuló, eddig nem alkalmazott szabályozások, mint például az alacsonyra szabott mezőgazdasági támogatás, valamint minden ebből fakadó probléma, vagy a munkaerő szabad áramlásának szigorú korlátozása.

Ami még ennél is rosszabb: a magyar kormány megfontolatlan gazdaságpolitikája miatt növekvő elszegényedés is megerősítette az unióból való kiábrándulást. Magyarország lakóinak többsége úgy érzi, hogy a saját életszínvonalának romlása az EU-tagság negatív következménye.

Ezeknek az embereknek a szemében az EU-bővítés érdektelen, még ha többségük megérti is, hogy jó lenne, ha a szomszédos államok az unió tagjaivá válnának. Számunkra ez különösen fontos, hiszen magyar nemzetiségűek milliói élnek a környező országokban. Bár ezen a téren nekik sincsenek illúzióik, hiszen az unió eddig képtelen volt hatékonyan kezelni a nemzeti kisebbségek kérdését. Teljesen biztos, hogy ezt a problémát nem lehet figyelmen kívül hagyni a jövőben. Az már világos, hogy a határok megnyitása az unión belül nem fogja megoldani a nemzeti kisebbségek problémáit.

Az uniópártiak történelmi lehetőséget látnak abban törekvésben, hogy minél több európai állam csatlakozzék az unióhoz. A többség kívánatos és kedvező eseményként üdvözli a keresztény kultúrkörhöz tartozó államok csatlakozását, de aggodalommal tekint az iszlám országok társulása elé. Tartanak ugyanis attól, hogy a nyugat-európai országokban az utóbbi időkben kialakult súlyos feszültségek fokozódni fognak.

Szeretnék azonban rámutatni a csatlakozás előnyeire is. A magyar kultúra szempontjából az Európai Unió lehető legszélesebb körű megvalósulása Szent István király törekvéseinek beteljesülését jelentené. A szabad országok önkéntes közösségében mi olyan alkalmat látunk, amely különféle népek és nemzeti kisebbségek számára lehetővé teszi, hogy saját kulturális örökségükben megerősödjenek. Ez az egyetlen járható út a mai gazdasági körülmények között, hogy nyugodtan éljünk és növekedjünk együtt. Emiatt a szolidaritás alapelvét határozottan meg kell erősíteni, és kerülni kell bármiféle hegemóniára való törekvést. Az egyenlőség elvének nemcsak a kisebb és nagyobb országok között, hanem a különböző erkölcsi értékeket képviselő vallási és szekularizált közösségek között is érvényesülnie kell. Magyarország szemszögéből nézve a keresztényeknek gyakran az a benyomásuk, hogy egy nagyon erős keresztényellenes kisebbség került túlsúlyba az Európai Unió törvényhozásában és vezetésében. Igaz, ebben a mi keresztény tanúságtételünk gyengeségének is szerepe lehet. Milyen kívánatos lenne Európa számára, ha Szent Ágoston mindenkor bölcs és érvényes tanítása valósággá válhatna: a szükséges dolgokban az egység, a kérdésesekben a szabadság és mindenben a szeretet...

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu