Lesz egymillió imádkozó magyar

"Legyünk most az imádság nemzete! Ha újból megtanulunk imádkozni, lesz honnét erőt és bizalmat meríteni!"

Az elmúlt hetekben többfelé is olvashattuk Szőke János nyilatkozatait arról, hogy az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulójára teljesülhet Mindszenty József bíboros vágya, aki többször is elmondta: ha lesz egymillió imádkozó magyar, akkor nem féltem az egyház és a nemzet jövőjét. A bíborosnak erről az alcímben idézett óhajáról, illetve az imaközösségek helyzetéről kérdeztük Szőke János szalézi szerzetest.

Szőke János szalézi szerzetes több magyar boldoggá avatás hazai vezetője, azaz posztulátora. Ma már nevéhez kapcsolódik a Mindszenty Alapítvány is, amelyet még a boldog emlékű hercegprímás hozott létre 1972-ben, Liechtensteinben. Az alapítvány célkitűzései között szerepelt a kezdetektől, hogy támogassa a magyar, keresztény, karitatív és kulturális intézményeket és szervezeteket. Az alapítvány másik célja a bíboros írói munkásságának, hagyatékának gondozása, kiváltképpen pedig emlékiratainak közzététele. Ezeket a célkitűzéseket az 1994-ben létrejött Magyarországi Mindszenty Alapítvány is magáévá tette, kiegészítve azokat Mindszenty József boldoggá és szentté avatási ügyének, illetve az ezzel kapcsolatos kutatómunkák támogatásával.

Mindszenty József bíboros számtalan módon szólította meg híveit idehaza, aztán külföldön is. Miért éppen az engesztelő imádságra való meghívását tartották Önök olyan fontosnak, hogy évek óta törekszenek azt teljesíteni?

- Láttuk az ország, a nemzet, az egyház helyzetét. Engem különösen megragadott Mindszenty József egymillió imádkozó magyarra tett kijelentése, óhaja. Tudjuk, hogy az imádság párbeszéd Isten és az ember között, ahol nyugodtan elbeszélgethetünk a nemzet, az egyház sorsáról is. A keresztény ember jól tudja, hogy az imádság nem puszta időtöltés, hanem a lélek felemelése Istenhez. Mindszenty bíboros tisztában volt azzal, hogy az egyház története során az imádságnak mindig nagy jelentősége volt. Maga Jézus Krisztus is imádkozott, sőt hívta, tanította tanítványait is erre. Elmondhatjuk hát, hogy az imádság egyidős az egyházzal. Lényeges, hogy ilyenkor az ember gondját, baját, örömét Isten elé tárhatja, beszélhet róla. Éppen ezért ismerünk kérő, hálaadó és engesztelő imádságot.

Mivel az ember esendő, sokszor csak az elsővel, a kérő imádsággal élünk...

- Néha eszünkbe jut, és hálaimát is mondunk. Az engesztelést gyakran elhagyjuk. Pedig történelmünkben szép példáit láthatjuk ennek is. Szent Margit egész életét felajánlotta engesztelésül, mely az imádságnak nagyon is konkrét példája volt. Mindszenty bíboros ezekhez az ősi gyökerekhez nyúlt vissza. Egyfelől Jézus Krisztuséhoz, másrészt őseinkéhez. Az imádság egyik szép formája a rózsafüzér. Ebben Mária közbenjárását kérjük egyszülött fiánál. Sokan puszta népi ájtatosságnak tekintik ezt, pedig hadba induló vezéreink is kardjukhoz fogva a rózsafüzért indultak csatába a nemzetért.

Ezt az esztendőt hazánk püspökei engesztelő imaévnek hirdették meg. Felmerülhet a kérdés, kiért, miért kell engesztelni?

- Lehet saját, egyéni bűneinkért, egy-egy közösség vétkeiért, esetleg egy nemzet, de akár az egész emberiség hibáiért is. Jóvá kell és lehet tenni minden hibát, amit mi, halandó, esendő emberek Istennel szemben elkövettünk. Ha körülnézünk a magunk vagy nemzetünk életén, megállapíthatjuk, bőven van miért engesztelnünk. Mindszenty bíboros is látta mindezt. A háború után megszűnt a rend, a béke, a nyugalom, a magyarság nyakába olyan terhet akasztottak, mely nem volt se magyar, se keresztény. Ezért tette híres kijelentését az egymillió imádkozó magyarról. Tudta, ismerte, használta is az ima erejét, erre hívott másokat is.

Ön abban bízik, hogy az ‘56-os forradalom évfordulójára lesz egymillió imádkozó magyar.

- Biztos vagyok benne, hogy már ma is van ennyi. Az ő nevüket csak a jó Isten ismeri. Mi viszont itt, a földön összegyűjtöttük ezeket, aminek az ötlete az Amerikai Egyesült Államokból indult, ahol Füzér Julián ferences szerzetes kezdeményezte, hogy teljesüljön Mindszenty József vágya. Mi ezt folytattuk idehaza is. A mozgalomhoz naponta kapcsolódnak hívek, közösségek, csoportok. Nem kérünk kötött imaszöveget. Mindenki a saját imáját ajánlhatja fel. Azt gondolom, mindenkinek vannak a napi elfoglaltságai közt is olyan időszakok, amikor e célra ajánlhatja fel imáját. Munkába menet, otthon, a házimunka közben, vagy éppen a bolti pénztárnál sorban állva. Nem akarjuk, hogy a kötött ima esetleges elfelejtése, elhagyása lelkiismereti problémát okozzon bárkinek is.

Mi történik azokkal a nevekkel, amelyeket összegyűjtenek?

- Manapság divatos az adatvédelem kérdéseinek taglalása. Nyugodt szívvel állíthatom, hogy aki bizalommal megadja nevét és címét nekünk, annak neve máshoz, más célból biztosan nem kerülhet. Aki megtisztel minket bizalmával, bízhat benne, hogy nem élünk azzal vissza.

Mi a jelentősége, ha "hivatalosan" is lesz egymillió imádkozó magyar?

- Jelezni fogjuk a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának, hogy teljesült Mindszenty bíboros óhaja. Ennél sokkal fontosabbnak tartom azonban azt az erőt, amely a közös imádságban és az összetartozás tudatában rejlik. A boldog emlékű bíboros évtizedeken át személyesen, írásaiban, prédikációin keresztül buzdította a híveket az imádságra, hogy ezáltal csepegtessen új életerőt a keresztény Magyarországba. Most talán megtapasztalhatja mindegyikünk az imádság, az engesztelő imádság erejét.

Bókay László

Az imamozgalomhoz az alábbi címen, telefonon, faxon vagy e-mail címen keresztül lehet csatlakozni:

Magyarországi Mindszenty Alapítvány 1125 Budapest, Felső-Svábhegyi út 12.

Telefon: 0036-1-2010979 Fax: 0036-1-3568200

Email: ungmind@mail.datanet.hu

Ha szeretné megkapni a mozgalom folyóiratát, a Vértanúink - Hitvallóink című újságot, akkor jelezze ezt a fenti posta- vagy e-mail címen!

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu