Uj Ember

2006.02.19
LXII. évf. 8. (3001.)

Ingyenes
műsormelléklettel!

Főoldal
Címlap
Keresztény bál Pesten
Egyházi megnyilatkozás az erőszakhullámról
Csatlakozások az imaévhez
XVI. Benedek pápa a Hittani Kongregációhoz
Az őszinteség kötelez
Az Európai Unió és Kelet-Európa országai
Lelkiség
A csodánál is nagyobb ajándék
Szentírás-magyarázat
A béna meggyógyítása
Homíliavázlat
Úrmutató és szentségtartó
LITURGIA
"A kinyilatkoztatás hordozói"
Anyák a Bibliában
A hét liturgiája
B év
Katolikus szemmel
Az igazság nem relativizálható
Katolikusok részvétele és magatartása a politikai életben
A Hittani Kongregáció dokumentuma (4. rész)
Lelkiismereti szabadság - és kormányválság
Szlovákiai helyzetkép
Lapszél
Egy ember élete
Élő egyház
Gondolkodásra buzdít, és nem manipulál
Egy körlevél visszhangjai
Betegek napja a Szent Ferenc Kórházban
A "mennyei tagozatban"...
Havas József piarista halálára
Egy "csendes vértanú"
Szekeres Máriára emlékeztek Balatonfüreden
Új oltár a templomnak
Élő egyház
Az első állomás Nagyszeben felé
Készülődés a jövő évi ökumenikus találkozóra
Nagyszeben talán, Csíksomlyó kizárva
Fórum
Pásztorfiúból akadémikus
Százhúsz éve született Balanyi György piarista történész
Könyvélmények
A világ dallama
Ha akarom, fiú, ha akarom, lány...
Avagy adatvédelmi anomáliák
Könyvespolcra
A nevető lelkiismeret Szűcs Édua karikatúrái - kötetben
Az Olvasó írja
"Nincs mit gyónnom"
Fórum
Kapocs múlt és jövő között
Százesztendős a Szépművészeti Múzeum
Fórum
"Jó embert nevelünk..."
Világképet, életmódot, személyiséget alakítanak Pécsett
Brown atya újra nyomoz
Fórum
Lesz egymillió imádkozó magyar
A jogfejlődés zsákutcájában
A "második köztársaság" hatvanadik évfordulóján
Ifjúság
Szólj hozzá!
Életükkel írt evangélium
Fiatalok az elköteleződésről
Új kezdeményezés a győri egyházmegyében
Ragyogó gondolat?
Wilder: az index felé
Egy könyv védelmében
Index helyett: kézifék és nagy levegő
REJTVÉNY
Kultúra
Erkölcs-telenül?
Gondolatok a 37. Magyar Filmszemle után
A remény őrlángja
Hangok Mozartról
Noteszlapok
Nézőtér
Madárszabadító, felhő, szél
Sárospatak orgonájáért
Paletta
Fórum
Kossuth, Meszlényi Terézia és Szent Ágoston
Valóságshow a gyermekvárás szépségéről
Szent helyek - csodatévő források (V.)
Keresztet állítottak a Magas-Bakonyban
Mozaik
Papi foci Zágrábban
Új tervekkel a Kárpát-medencében
Arculatépítés a megerősödő Háló-mozgalomban
Kondor Béla hetvenöt éve
Isten ostora a Vatikánban
A zajló Duna mentén

 

LITURGIA

Úrmutató és szentségtartó

(Liturgikus eszközök - 6.)

A ókor klasszikus eucharisztikus áhítata a középkorban a gótikus lelkiség hatására nagyfokú változáson ment keresztül. E lelkiség egyik jellemzője volt a látni vágyás iránti erőteljes igény. 1200 körül Párizsban jelent meg a szentmisében az úrfelmutatás gesztusa, azzal a céllal, hogy a hívek annak ellenére is láthassák a konszekrált ostyát, hogy a pap háttal áll nekik. A felmutatás gesztusa az idők folyamán egyre hosszabbá vált, és egyre nagyobb átéléssel szemlélték azt a hívők.


A XIII. században általánossá vált az úrnapja ünneplése, és az ehhez kapcsolódó körmenet, valamint a szentségkitétel gyakorlata tette szükségessé az úrmutató, ostensorium vagy monstrancia liturgikus eszközének megjelenését.

A korábbi századok is ismertek már díszes reliquiáriumokat, melyekben az imádkozni vágyók egy-egy szent ereklyéjét szemlélhették, és elmélkedve az Úrhoz emelték lelküket.

Kézenfekvőnek tűnt, hogy az átlényegült szent kenyér iránti áhítat az ereklyetartók mintájára készíttette el a szentségmutatót. A szentségmutató vagy úrmutató tehát az oltáriszentség imádásra való kitételére és a körmenetben való ünnepélyes vitelére használt liturgikus eszköz.

Jellemzői, hogy felső része díszes kiképzésű, benne kör alakú, elölről és hátulról üveggel készített átlátszó ostyaház van, amelyben egy piciny sínen behelyezhető keskeny, félhold alakú és nyitható lunula szolgál az eucharisztia tartására. Az úrmutató felső része a gótikában sokáig hasonló volt a szárnyas oltárokhoz, a barokk kortól pedig a sugaras, napkorongszerű kialakítás lett az elterjedtebb.

A szentségtartó vagy custodia arra szolgált, hogy amikor az oltáriszentséget a tabernákulumban őrizték, a lunulával együtt ebben az edényben helyezték el, mely egyrészt nagyobb védelmet kínált, másrészt a díszes és nagyméretű szentségmutatók nemritkán nem fértek el a szentségházban. A jelenlegi rendelkezések megkívánják, hogy egy szentmisét követő körmenet vagy szentségkitétel esetén lehetőleg újonnan konszekrált szentostyát vigyenek, így a custodia használata fokozatosan visszaszorulhat.

Káposztássy Béla

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu