|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Valóságshow a gyermekvárás szépségéről Így is lehet. Többször megtapasztaltam, hogy az olaszok, ha gyakran leplezik is, zsigereikben keresztények. Akármennyire pusztít a felszínen ott is a fogyasztási őrület és az individualista mindennapi materializmus, időről időre kibukkan belőlük az életszerető, életigenlő mentalitás. Az ottani közszolgálati televízió fő csatornája, a Rai Uno új valóságshow-t indít hamarosan, Kétszáznyolcvan nap címmel. Négy hölgy lesz a főszereplője a hetente jelentkező sorozatnak, valamennyien várandósak, különböző szociális és kulturális háttérrel. Adásról adásra, hétről hétre követik nyomon a megszokott valóságshow-s eszközökkel életüket, azt igyekezve bemutatni, hogy a számtalan nehézség ellenére milyen szép és izgalmas dolog is elfogadni a gyermeket, világra hozni az új életet. A produkció kigondolói nem titkolják, hogy a sorozattal az a céljuk, hogy hatékonyan fellépjenek az Olaszországban is igen gyakori abortusz ellen. Nem tiltással, hanem az igazi értékek - köztük az anyaság öröme - bemutatásával. Az alkalmanként ötvenperces adások Alfredo Meocci, a Rai főigazgatója szerint azt szándékoznak bizonyítani, hogy az oly népszerű valóságshow műfajjal is lehet igazi közszolgálatot nyújtani, vagyis valóban nemes célokat, életformákat népszerűsíteni. "Megpróbáljuk az adott kereteket pozitív dologgal megtölteni" - nyilatkozta. A tervről szólva megemlítette azt is, hogy Carlo Azeglio Ciampi köztársasági elnök hívta fel a televíziós szakemberek figyelmét: a média jól bevált, hatásos eszközei nemcsak az igénytelen szórakoztatásra, hanem az egészséges társadalmi közgondolkodás fejlesztésére is alkalmasak. Az olasz életvédő és abortuszellenes mozgalmak lelkesedéssel fogadták a sorozat hírét. Az anyaságról az olasz tévében is kevés szó esik, és ha igen, akkor is inkább extrém összefüggésekben, például a mesterséges megtermékenyítésről vagy a homoszexuálisok örökbefogadási törekvéseiről szólva. Most "normális", egyszerű anyák, illetve leendő anyák oszthatják meg a képernyőn keresztül nézők millióival a nagy kalandot, az életadás titokzatos, nehéz, de sok-sok örömet nyújtó hónapjait, azaz kétszáznyolcvan napját. Így is lehet. Talán a hazai média is felfigyel majd e kezdeményezésre. Ránk férne. Szerdahelyi Csongor
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|