"Szabadság és/vagy egyenlőség"

Kétszáz éve született Alexis de Tocqueville

Nagy sikerű konferenciát tartottak október 20-án a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen a kétszáz évvel ezelőtt született nagy francia politikai gondolkodó, Alexis de Tocqueville emlékére. A konferencia, amely az egyetlen Tocqueville-megemlékezés Magyarországon, az egyetem Európa-tanulmányok Központja és a Politikai Filozófia Alapítvány összefogásával, valamint a Metaökonómia Alapítvány támogatásával jött létre.

A rendezvényt kitüntette előadásával John Lukács professzor, a világhírű katolikus történész, az MTA külső tagja, a Corvin-lánc birtokosa. A katolikus egyetemről Balázs Zoltán politológus, Botos Máté történész, Hörcher Ferenc eszmetörténész, Molnár AttilaKároly szociológus és Ocskay Gyula filozófus tartott előadást. Külső meghívottak közül az ELTE Ludassy Mária professzor asszonnyal és Bence Györggyel, valamint Fülöp Endrével képviseltette magát. Jelen volt a pécsi egyetemről Hahner Péter történész, illetve a szegedi tudományegyetem irodalomtörténésze, Gángó Gábor is. A Corvinus Egyetemről Csizmadia Sándor professzor tartott előadást, Pogonyi Szabolcs pedig a Central European University oktatójaként adott elő.

Alexis de Tocqueville 1805-ben született egy royalista család fiaként. Apja épphogy csak elkerülte a vérpadot, majd a restauráció idején prefektusi tisztséget vállalt. 1831-ben eredetileg a börtönviszonyok tanulmányozása céljából elmegy felfedezni a modern Amerikát, melyről 1835-ben jelenik meg a mai politikai filozófia, a szociológia és a modern eszmetörténet egyik legfontosabb műve, a Demokrácia Amerikában (első kötete: 1835, második kötet: 1840). A könyv sikere Tocqueville-t az akadémiai székbe röpíti 1841-ben.

Eközben 1839-től a képviselőház tagja 1848-ig, a februári forradalom kitöréséig, amely alatt Guizot liberális ellenzékéhez tartozik. 1848-ban az Alkotmányozó Nemzetgyűlés tagjává választják, részt vesz az új alkotmány kidolgozásában. 1849-ben a Törvényhozó Nemzetgyűlés alelnöke, majd 1849 októberétől a II. Köztársaság külügyminisztere, egészen az 1851. december 2-i államcsínyig. Ekkor minden politikai szerepléstől visszavonul, és hátralevő életét a francia forradalom tanulmányozásának szenteli. 1856-ban jelenik meg másik korszakos jelentőségű műve: A régi rendről és a forradalomról. 1859-ben hal meg.

Alexis de Tocqueville szabadelvű és demokratikus elkötelezettségű gondolkodó. Ugyanakkor nem sajátítható ki sem a mai liberális, sem a mai konzervatív oldal által. Az európai társadalom demokratikus átalakulásának előrejelzése a legnagyobb gondolkodók közé emeli, ugyanakkor táborok fölé helyezi munkásságát. Ez a modern kor tudományos objektivitásának igénye is, és ez fejeződik ki abban is, hogy a kétszáz éve született francia gondolkodóról Magyarországon a katolikus egyetemen emlékeznek meg.

Tocqueville ugyanis szabadelvű gondolkodása ellenére elkötelezett katolikus volt, s miután a felekezeti hovatartozás szélesebb kategória, mint a világnézeti, így talán szimbolikus is, hogy erre a tudományos konferenciára éppen e politikai ideológiák konfliktusán felülemelkedő intézményben került sor.

B. M.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu