|
![]() |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
![]() |
|
![]() |
![]() |
KÖNYVESPOLCRA Vigyázat! Sugárzó anyag! Tudomásomra jutott, hogy egy bizonyos magyar író, Z. M. otthonában sugárzó anyagot rejteget. Az anyag veszélyességére jellemző, hogy egyetlen terjesztő sem vállalja áruba bocsátását. Érthető. Ugyanis ebben az anyagban ott izzik egy sugárzó személyiség alakja, Nagy Szeder Istváné, "aki abban lelte örömét, ha másokkal, akár ellenfeleivel is, jót tehetett". Kétségtelen, hogy az agresszíven burjánzó gyűlölet-sejtekre ez a "szeretetlényegű ember" valóságos veszélyt jelent. Igaz volta felfakaszthatja, szétrobbanthatja a rosszindulatú hazugságdaganatokat. Érthető tehát, hogy minden hazug gyűlöletrendszer megtette vele szemben az óvintézkedéseket. Nézzük sorba. 1931 júniusában szót emel a választások tisztaságáért. Szembe találja magát a Gömbös-rendőrség szuronyaival. 1945-ben szívvel-lélekkel azon munkálkodik, hogy a nincstelen parasztság törvényesen földhöz jusson. Letartóztatják, mondván: "Szabotálja a földosztást." Halason és környékén úgy szervezi újjá a kisgazdapártot, hogy az máig az igazi demokrácia fénylő példája, "a halasi norma". 1947 novemberében a demokratikus rend megdöntésének kísérlete miatt letartóztatják. 1956. október 30-án föllépésével megakadályozza, hogy a nép véres elégtételt vegyen. "November 4-én jöttek be az oroszok Halasra. Rejile Géza és a pártbizottság vezetői, meg Topor István járási első titkár eljöttek ide hozzám, megköszönték, hogy ezekben a napokban egy kommunistának sem történt semmi baja, és azt mondták, hogy ők is hasonlóképpen fognak cselekedni. 1957. február 7-én este fél 9-kor csöngettek... Ma sem tudom, mivel indokolják azt, amit csináltak velem. Az ő bőrüket mentettem meg... Az ember csak jót csinál, és becsukják. Miért?" Nagy Szeder István sorsában Német László szavai elevenednek meg: "Értelmiségi embernek lenni mindig az volt és az lesz: segítetlenül segíteni, és megértetlenül megérteni. S ez nem is olyan borzasztó, egyszerűen szellemi." Zelei Miklós azt írja könyvében, hogy "Nagy Szeder István kapuját kinyitva egy másik világba léptem. Egy másik Magyarországra, egy másik történelembe". Aki viszont kinyitja Zelei könyvét, az előtt lapról lapra egyre teljesebben tárul fel ez a "másik világ", az "új ember" világa, azé "aki Isten képére igazságban és valódi szentségben teremtetett" (Ef 4,23). Nagy Szeder István szeretetet sugárzó egyéniség. E sugárzásnak nincs felezési ideje, örök érvényű. Pusztítja a régi embert, hogy megszülethessék az új. (Zelei Miklós: A halasi norma - GM&Társai Kiadó) Zatykó László Károly és Zita Könyvbemutatót tartott a Helikon Kiadó a Vajdahunyadvár lovagtermében. Patrick Germain francia író Károly és Zita című regényének első külhoni kiadására - kifejezetten magyar kérésre - hazánkban került sor. A csaknem négyszáz oldalas irodalmi mű éppen Boldog Károly király liturgikus ünnepnapjának hetében került a könyvesboltokba. A könyvet méltató ifj. Bertényi Iván történész elsősorban a regény történeti megalapozottságára és a magyarországi nézőpontoktól itt-ott merőben eltérő kritikai szemléletére hívta fel a figyelmet, amely alkalmat teremt arra, hogy egy kívülálló vélemény szembesítse a magyar olvasót máig feldolgozatlan történelmi ellentmondásokkal. Kiemelte a regény magával ragadó lendületét, amely megeleveníti Károly király és Zita királyné érzelemvilágát, kettejük vonzó személyiségén keresztül láttatva a XX. századi történéseket. Hasonló érzéssel olvasta a mű kéziratát Habsburg Rudolf, Károly hatodik gyermeke, aki egy papírlapot készített elő, hogy arra gyűjtse kritikai észrevételeit, de végül egyetlen megjegyzést sem fűzött a szöveghez, csak meghatottságának adott hangot, amiért édesanyját pont olyannak ábrázolta az író, mint amilyennek ő megismerte, a királyt pedig olyannak, amilyennek a hűséges hitvestárs, Zita elbeszélte. Franciaországban - ahol Zita királynét sajátos helyi kultusz övezi - nagyon kedvező fogadtatása volt a könyvnek. A regény ugyan Károly boldoggá avatása előtt íródott, mégis különös hangsúlyt kap benne az uralkodói pár szilárd hite, a gondviselő Istenbe vetett kitartó reménye és szeretetüknek az öröksége. Keresztény elkötelezettségükben gyökerező béketörekvésük pedig múlhatatlan történelmi érdemként magasodik a széthulló Monarchia romjai fölé. (Patrick Germain: Károly és Zita - Helikon Kiadó, 2005) Kovács Gergely
|
![]() |
![]() |
||||||||||||||||||||||||||||
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|