Nyitott székesegyház

Jubileumi szentmise a szegedi dómban

Hetvenöt éve szentelték fel a szegedi dómot, azt a templomot, amelynek építését százhuszonöt éve, a nagy árvíz után határozta el a város katolikus lakossága, s amely a csanádi egyházmegye feldarabolását követően az egyetlen huszadik században emelt székesegyházunk lett.

Kevés vagy sok idő az elmúlt hét és fél évtized? Ha a katolikus egyház kétezer éves történetét nézzük, nem sok: az október 23-i jubileumi szentmisén számosan vettek részt olyanok is, akik gyermekek voltak akkor, amikor Angelo Rotta pápai követ 1930. október 24-én átadta rendeltetésének a Magyarok Nagyasszonya titulust viselő neoromán-szecessziós istenházat. Ugyanakkor ha azt nézzük, hogy az épület milyen viharos évtizedek tanújaként vált páros tornyával Szeged jelképévé, sőt nemzetközi hírű emblémájává, akkor nyugodtan mondhatjuk: szép és nagy múlttal büszkélkedhet. Ma a dóm mint lelki és kulturális "színtér", modern templom - művészi jelentőségét, értékőrzését nézve azonban klasszikus, de mindenképpen "élő műemlék".

A kilencszázhetvenöt éves szeged-csanádi egyházmegye egy éven át tartó ünnepségsorozata a múlt vasárnapi jubileumi szentmisével zárult, amelyet Ternyák Csaba érsek, a Vatikáni Papi Kongregáció titkára mutatott be a Püspöki Konferencia tagjainak jelenlétében. Gyulay Endre megyés püspök köszöntötte a püspöki kar tagjait, Paskai László bíborost, Roos Márton temesvári és Huzsvár László nagybecskereki püspököt, valamint a város önkormányzatát képviselő Botka László polgármestert.

A zsúfolásig megtelt székesegyházban Ternyák Csaba az egész magyar egyház ünnepeként értékelte a szegedi dóm jubileumát. Az érsek homíliájában kiemelte: mi magunk is épület vagyunk, az Úr szent templomának építőkövei, amelyben a szegletkő Krisztus. A dóm egyúttal szimbólum is: építőkövei a híveket jelképezik, akik életüket Krisztusra, a szegletkőre építik. A két torony (a két felkiáltójel) nem pusztán a nagy vízre és a nemzeti tragédiára utal, hanem az ősök hitére és buzgóságára is, amelynek példájából mi is erőt meríthetünk...

Az évforduló kapcsán megújították a dóm két évvel ezelőtt tűzveszélyessé vált belső világítási rendszerét. A szentmisén már teljes fényében pompázhatott a keleties ornamentikájú, gazdagon díszített templombelső. Az alkalomra jelent meg (magyar, német és angol nyelven) Dusha BélaAz árvízi fogadalom temploma című reprezentatív, nagyalakú albuma, amely a dóm építéstörténete és művészi értékei mellett bemutatja a templom ünnep- és mindennapjait is.

A Szent Gellért-oltár közelében nemrég nyílt meg a kereszthajóból megközelíthető Demeter-kegytárgybolt, szegedi vonatkozású könyvek, kiadványok, képeslapok bő kínálatával, de megvásárolható itt az egyházmegye jubileumának emlékére kiadott bronz- és ezüstérme is.

Kondé Lajos plébános vezetésével a "mindenki előtt nyitva álló templom" elvét követve alakították ki a szervezők az október 17. és 23. között zajló ünnepi hét eseményeinek sorát. A lelkigyakorlatos előadások mellett templomi és altemplomi séta, illetve kézműves foglalkozásokkal fűszerezett, gyermekcentrikus "Dóm téri sokadalom" is szerepelt a programok között. Az érdeklődők megtekinthették azt a kamaratárlatot, amely két jeles építész, Schulek Frigyes és Foerk Ernő dómra vonatkozó terveit mutatta be. A hírek szerint különösen nagy sikere volt a torony megnyitásának: sokan álltak sorban azért, hogy fentről gyönyörködhessenek a csodás szegedi és tiszai panorámában.

A jubileumi szentmisét követően egyszerű ebéddel vendégelték meg a templomból kiözönlő híveket. A tér később elcsöndesedett, de a dóm továbbra is nyitott kapukkal várta látogatóit - városlakókat, Szegedre érkező zarándokokat és turistákat - a nyáriasan szikrázó októberi napsütésben.

Szöveg és kép: Pallós

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu