|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Lengyel búcsú a pápától "...az a fontos, amit ti mondotok nekem. Nem szükségképpen a szavaitokkal mondjátok el, hanem jelenlétetekkel..." írta a fiatalokhoz II. János Pál pápa. Abban a hat napban, amely földi életének befejezését és végső nyugalomra helyezését elválasztotta, a lengyel nép "az ő pápáját" siratta, és jelenlétével mindent elmondott.
Április 2-án, szombaton 21 óra 37 perckor, amikor a Szentatya halálhíréről értesültek honfitársai, Lengyelországban új időszámítás kezdődött. Megszólaltak a harangok, zsúfolásig teltek a templomok, gyertyák gyúltak, a templomok mellett virágkeresztek, mécsesekből alkotott keresztek hirdették az emberek személyes veszteségét, fájdalmát. Vasárnap már az egész országban gyászszalagos nemzeti és pápai zászlók lengtek, Varsóban este százezer ember gyűlt össze azon a szentmisén, amelyet a Pilsudski téren, a pápai látogatások miséinek egyik helyszínén tartottak. (Két napra rá ugyanezen a helyen már háromszázezer ember imádkozott. Az időseket, mozgásukban korlátozottakat egy taxi-társaság ingyen szállította a mise helyszínére.) A nagyobb templomokban részvétnyilvánításoknak helyt adó könyveket tettek ki, Krakkóban, a városházán kihelyezett könyvet napi huszonnégy órás díszőrség vigyázta, egészen a temetés napjáig. A kávéházak mindenütt elnéptelenedtek, az autók antennáira gyászszalag került. "Eltávozott az utolsó tekintély. El sem tudom képzelni a világot a pápa nélkül" - mondta egy gdanski taxisofőr. Esténként krakkói egyetemisták a város két legnagyobb kollégiumának ablakait a város fölé emelkedő óriási kereszt formájában világították ki. Hétfő délelőtt két krakkói diák a Jagelló Egyetem ötezer e-mail címet tartalmazó listáján tette közzé javaslatát: este az egyetemi ifjúság a királyi várban, a Wawelben emlékezzék meg a Szentatyáról. Az e-mailekben, sms-ekben továbbadott felhívásra aznap este több mint százezer fiatal vonult végig imádkozva és énekelve Krakkón, gyertyáik fénye kilométereken át világított. Szerdán - szintén az interneten megjelent javaslatra - Lengyelország összes, II. János Pál pápáról elnevezett utcáját 21 óra 37 perckor mécsesekkel díszítették. A következő napon ez már "hagyományként" ismétlődött. Az egész országban zsúfolásig teltek a templomok a pápára emlékező miséken, a lelkek és szívek régóta nem érzett szolidaritása született újjá. Miközben az egész ország mélyen és őszintén gyászolt, egyúttal a közösségi összetartozás kivételes, fájdalmas ünnepét élte meg. A Szentatya temetésének előestéjén a krakkói Blonie parkban hálaadó misét celebráltak. A krakkói főteret és a környező utcákat betöltő sokaság hálaadó menete délután öt órakor indult el a mise helyszínére. Erre az alkalomra egész Lengyelországból érkeztek zarándokok, sőt két perui fiatal egyenesen Rómából jött. Ők a Szent Péter téren lévő lengyelektől értesültek erről a miséről, és megérezték, hogy egy kivételes, soha meg nem ismételhető búcsúzáson, "a pápa tizedik lengyelországi látogatásán" lehetnek majd jelen. Az este hét órakor kezdődött szentmise alatt az oltár mellett az üres pápai trónus jelezte a hiányt. A mise után részleteket olvastak fel a pápa fiatalokhoz, idősekhez, betegekhez, papokhoz írt leveleiből és a részvétnyilvánításokat tartalmazó könyvekből. Az egyik bejegyzés így szólt: "A légkör a Szolidaritás idejét idézi, amikor mindannyian együvé tartoztunk. A lengyelek reagálása azonban még így sem mérhető a pápa nagyságához, aki - talán senkihez sem foghatóan - testesítette meg az emberi jóságot." Ezen az estén 21 óra 37 perckor a szentmisének helyet adó Blonie parkban közel egymillió ember gyújtott mécsest - ragyogásuk szinte nappali fénybe borította az éjszakát. Pénteken, a Szentatya temetésének napján megállt az élet Lengyelországban. Az utcák elnéptelenedtek, az emberek otthonaikban vagy a nagyobb templomokban elhelyezett kivetítőkön követték a vatikáni gyászszertartást, amelynek kezdetét Lengyelország-szerte harangok zúgása, szirénák hangja jelezte. Abban a percben, amikor a koporsót elhelyezték a Szent Péter-bazilika altemplomában, Varsóban huszonhat ágyúlövés dördült. Egy nemes, nagyszívű nép búcsúzott legnagyobb fiától. Éles Márta
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|