Könyvespolc

Győr-Sziget helytörténete

Győr-Sziget település száz évvel ezelőtt csatlakozott Győrhöz. Mivel az ország leggazdagabb faluja volt, érthető, hogy a vármegye nem kívánta átadni Szigetet a megyeszékhelynek. Győr-Szigetnek keksz- és csokoládégyára, ecetgyára, tejgyára, olajgyára, gázgyára volt, katolikus és zsidó polgárai nagyon szorgalmasak voltak, és a legnagyobb békében éltek egymás mellett.

A településnek önálló képviselő-testülete volt, s a Győr-szigetiek Baráti Köre az akkori Magyarország egyik legaktívabb civil szervezeteként tevékenykedett, melynek elöljáróságában foglalt helyet a mindenkori plébános is.

A várossal való egyesülés jubileumára jelent meg a jelenlegi plébános, Zsebedics József kanonok szerkesztésében - a baráti kör támogatásával és a városi önkormányzat anyagi segítségével - a Győr-szigeti plébánia historia domusa 1712-től 1951-ig című kiadvány. A szép, barokk stílusú Szent Rókus-templom 1712-es felszentelése idején még német nyelven tartották a miséket. A 200 éves évfordulóra 1912-ben Nagy Viktor, akkori szigeti plébános állította össze először a településrész történetét, melyet Zsebedics József folytatott. A könyv lapjain megelevenedik a templom- és plébániaépítés története, az egykori járványok és tűzvészek.

A kötet kronológiai sorrendben sorolja fel a plébánia egykori plébánosainak és káplánjainak nevét, tevékenységét, de említi a templomatyákat, sekrestyéseket, jegyzőket is. Az idei centenáriumra megjelent igényes kiadású kötet nagyban hozzájárul a településrész helytörténetének alaposabb megismeréséhez.

A könyv megrendelhető a plébánia hivatalában: 9025 Győr, Simor János püspök tere 6.

(A Győr-szigeti plébánia historia domusa 1712-től 1951-ig - szerkesztette Zsebedics József. Hazánk Kiadó Kft., Győr, 2004)

Schmidt Péter

Szeretném elmondani még...

Szeretném elmondani még - ezt a címet adta verseskötetének Fésűs Éva, aki meseíróként írta be nevét a szívünkbe. Meglepetés tehát e könyv, s hogy kézben tarthatjuk, az a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának, illetve a Nemzeti Kulturális Alapprogramnak köszönhető. No meg a Berzsenyi Könyvkiadónak, amely fontosnak tartotta megjelentetni Kaposvár díszpolgárának költeményeit.

Humánummal, szeretettel átszőtt meséit, meseregényeit sokan ismerjük és kedveljük, de versei olvastán is nemesedik a lélek. Még akkor is, ha azt vallja szerényen a szerző, hogy Valószínűleg nem leszek költő, meg azt: Fél dióhéjban elfér, amim van, / mint a tündérek köntöse.

Fésűs Éva az életműből válogat; évtizedekkel ezelőtti érzések, színek, illatok, emlékek éppúgy feltűnnek verseiben, mint a közelmúltban fogant gondolatok. Pajkos strófák és filozofikus bölcsességgel, száraz-szikáran fogalmazott, igazságkereső művek követik egymást, és a gyász is jelen van itt-ott. Férjét, hű társát, a közelmúltban elhunyt Temesi Lajost siratja el, s próbál barátkozni a lehetetlennel, a magánnyal. Bár hiszi: odafönn figyeli, bátorítja néhai párja.

Örök szerelem című versében ez áll: Fényképezd lelkemre a mosolyod, / hogy túl e földi téren, / ha személytelen létbe olvadok / mint hű sugárzás, ott is elkísérjen.

Fésűs Éva verseiből sugárzik az istenhit, ami mindig erőt adott neki. Élete, művészete ezért lehet sokunknak most is irányfény.

Kapaszkodó és megtartó erő e darabjaira hulló világban.

(Lőrincz)

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu