Az Olvasó írja

"Olyanok lesztek, mint az Isten"

Idén nagypéntekre esett Jézus születésének hírüladása, ezért ez utóbbi ünneplése kitolódott a Húsvét nyolcada utáni első napra. Ez az egybeesés arra ösztönözhet, hogy összevessük a két esemény leírását. Ezt megtéve ellentmondásokra bukkanunk, ami elgondolkodtató, de segít válaszolni a kérdésre: ki ez az Isten, akit szeretnénk magunkra ölteni, aki életünk forrása? Akiből lettünk és akihez visszatérünk?

Gábriel angyal bemutatja a "Születendőt": Nagy lesz ő, a magasságbeli Fiának fogják hívni (...) uralkodni fog Jákob házában mindörökké, és királyságának nem lesz vége (Lk 1, 32). Általa tehát megismerhetjük azt az Istent, akinél - az angyal szavai szerint - semmi sem lehetetlen" (Lk 1, 37).

Nagypénteken mi történt? Mit kiáltanak a kereszten függő Jézusnak a bámészkodó tömegből? Másokat megmentett, mentse meg most magát, ha ő a Krisztus, az Isten választottja (Lk 23, 35) - így a főemberek. A katonák pedig: Ha te vagy a zsidók királya, szabadítsd meg magadat (Lk 23, 36 b). És az egyik gonosztevő? Nem a Krisztus vagy te? Szabadítsd hát meg magadat és minket is. (Lk 23, 39) Mi pedig - mert legyünk őszinték, mi is köztük állunk - ilyesmiket kiáltunk: hol volt Isten a Dél-Ázsiában történt katasztrófánál? És a közel-keleti események idején? A terrortámadások alkalmával? Miért nem lép közbe? Látszólag az angyal szavainak éppen az ellenkezője valósul meg. Jézus az utolsók utolsója, nemhogy király. Ahelyett, hogy minden lehetséges volna számára, tehetetlen, kiszolgáltatott, keresztre szegezett.

Isten azonban igazolja az angyal szavait, mert halála az általunk kitalált valamennyi isten halála. Azé az Istené, aki mindent és mindenkit kezében tart, akitől félni kell, aki megbízhatatlan, kiszámíthatatlan, szeszélyes uralkodó. Ilyen istenképet kaptunk a sátántól, de Krisztus halála megszabadított ettől. Ez a válasz a kérdésre: ki az Isten? Isten a megfeszített Jézus, aki a kereszten marad, hogy olyan hatalomról tegyen tanúságot, amit addig egyetlen földi hatalom sem ismert. Ez pedig az életajándékozás pontjáig eljutó szeretni tudás hatalma. Ő megszabadított minket is, magát is, ahogyan kérték tőle a kereszt alatt, de nem a mi elgondolásunk szerint. Ha elfogadjuk, lassan-lassan megszabadulunk hatalmi vágyainktól. Eddig mi is nagyok, erősek akartunk lenni, mert Istent hatalmasnak képzeltük. Most viszont megismerhettük ezt a hatalmat. Úgy hívják: szeretet egészen az élet odaadásáig.

Ez a titka, igazi értelme a sátán által kiforgatott szavaknak: Olyanok lesztek, mint az Isten (Ter 3,5b). Igen, olyanok leszünk, csakhogy rajtunk múlik, melyik Isten-arcot kívánjuk felölteni: az általunk kitaláltat vagy a valódit...

Maria Amate kármelita nővér

Bologna

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu