Kilencven éve tagadott népirtás

90 esztendeje, hogy az Ottomán Birodalom kiirtotta az örmény és asszír keresztényeket. A szélsőséges nacionalista befolyás alatt álló török birodalom vezetői 1915-ben elrendelték a mai Törökország ősi területein élő összes nem török kisebbség eltávolítását. A legnépesebb nemzetiségként közéjük tartoztak az örmény és - második legnagyobb népcsoportként - az asszír (szír ortodox, szír katolikus és káld) keresztények.

A nem muzulmánok életét már a török dominanciájú Ottomán Birodalom szultánjai is megkeserítették. A keresztényeket gettókba zsúfolták, és rendkívül magas külön adókkal sújtották. Az oszmánok 1915-ös csatlakozásával az első világháborúhoz a török nacionalizmus is föllángolt, s az örmény, görög és asszír keresztények helyzete váratlanul még rosszabbra fordult. A Musztafa Kemal pasa (a későbbi Kemal Atatürk, a törökök első elnöke) vezette Ifjútörök Mozgalom az ellenség - Anglia és Franciaország - pártolásával vádolta meg őket. Az addig is megvetett dzimma (nem muzulmán alattvaló) egy csapásra az állam ellensége lett. A török hadsereg az 1915-1918-as népirtás során lemészárolt 1,5 millió örményt és 750 000 aszszír keresztényt. Az asszírok kétharmadát lefejezték, ezért ők a genocídiumot anyanyelvükön a seyfo (kard) szóval jelölik.

Törökországban az örmény és asszír holokauszt elismerését ma is szabadságvesztéssel büntetik. Juszuf Akbulut szír ortodox lelkészt, aki 2000. október 26-án egy újságírónak nyilatkozott a tömegmészárlásról, létfontosságú nemzeti érdek elleni lázítás vádjával vetették börtönbe. A nagy példányszámú Hürriyet című török napilap azt írta róla, hogy áruló van köztünk.Csak a bíróságon jelen levő megfigyelők és a nemzetközi tiltakozások hatására engedték szabadon Akbulutot 2001 áprilisában.

Az utóbbi években azonban egyre több állam - köztük az Európai Parlament, Kanada, Ausztrália és Svájc - követeli Törökországtól az örmény népirtás tényének beismerését. Az asszír keresztények kiirtásáért azonban eddig parlamenti szinten gyakorlatilag még sehol sem emeltek szót. Bár 2003 decemberében a svájci parlamentben (Nemzeti Tanács) benyújtottak egy indítványt, ez csekély többséggel (91:89 arányban) ugyan, de megbukott.

A modern Törökország máig ellene irányuló politikai támadásnak tekinti a kilencven évvel ezelőtti szörnyű népirtás fölemlegetését.

(CSI)

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu