|
|
Autómegáldás Szántódpusztán Szent Kristóf oltalma alatt Itt már csak az Isten segíthet - szakadt ki a mondat a portásból, akitől azt kérdeztem, jó helyen járok-e. - Igen, itt lesz... És reméljük, fog is az áldás, mert nagyon nagy szükség volna rá... - Friss élményét mesélte: az előző napon Keszthelyen járt, ahol nagyapja és apja után immár őt is vitézzé avatták, s visszafelé jövet balesetek sorát látta a Balaton-parti úton. A Kaposvári Egyházmegyéhez - azon belül is Zamárdi plébániájához - tartozó Szántódpusztán éppen harminc éve, 1974-ben, Lékai László püspök, akkori veszprémi apostoli kormányzó kezdeményezésére kezdődött az itteni Szent Kristóf-kápolna mellett a védőszent ünnepéhez kötődő autómegáldás hagyománya. Szántódot már első nyelvemlékünk, az 1055-ben latinul fogalmazott, de magyar helyneveket tartalmazó Tihanyi alapítólevél is említi. A tihanyi rév közelében kilakult település (Kristóf mint patrónus az átkelőhelynek köszönhető) idővel a tihanyi bencés apátság somogyi birtokainak központjává vált. A török időkben nagyrészt elnéptelenedő falu pusztává lett, az újabb fellendülést a XVIII. század hozta meg. Szántódon jobbára bérlők gazdálkodtak, köztük olyan jeles személyiség is, mint a költő és polihisztor Pálóczi Horváth Ádám. Az 1994-ben Europa Nostra-díjat nyert Szántódpuszta ma a Sió-tour kezelésében áll. A XVIII-XIX. századi majorság mintegy harminc épületből álló együttese mutatja a hajdani település - a XX. században kifejezetten virágzónak nevezhető - gazdasági életét, amelyet a helytörténeti kiállítás is illusztrál. A látottakat megerősítette a ma már nyugdíjas korú Vascsek János, akivel a telepen sétálva találkoztam.Szülei még cselédként dolgoztak itt a második világháború előtt. - Húsz-huszonkét család élt és dolgozott itt - meséli. Cselédsorban élő más családokhoz viszonyítva igen rendes körülmények között éltek itt. Az egyik nagy istállóban a cselédek teheneit tartották. Jólesőn emlékszik a gyerekkorára, amikor a frissen fejt tejet szürcsölték. Mint mondja, a háború idején mentek el innen, amikor az oroszok jöttek. Akkor az apjának volt már annyi megtakarított pénze, hogy házat vehetett a közelben. Ma a puszta egykori életét és a környék népművészetét bemutató kiállítások mellett a lovassport egyik centrumaként is ismert Szántódpuszta. Az egykori cselédházakból apartmanokat, fogadót alakítottak ki, vannak, akik napokat vagy hosszabb időt töltenek el itt. Szent Kristóf napján délelőtt lovasverseny volt a pályán: a Novasol-nagydíjért versenyeztek az ország különféle tájairól érkezett, jobbára fiatal lovasok. Az idei autómegáldásra mintegy kétszázötven gépkocsi érkezett. A kápolna mellett felállított szabadtéri oltárnál Rózsás László kaposvári apát, plébános mondta a búcsúi szentmisét. Homíliájában az autós utazókhoz szólva arról beszélt, mennyire fontos a megfelelő tempóérzék: tudnunk kell megfelelő tempóban haladni, ugyanakkor lassítani is - az országúton és életünk útján haladva egyaránt. Tudnunk kell, hová és miért megyünk. Kristófhoz hasonlóan legyünk mi magunk is Krisztus-hordozók. A hívek könyörgésében azért imádkoztak a jelenlévők, hogy autójuk ne csak a maguk, hanem mások javát is szolgálja, hogy ne veszélyeztessék sem a maguk, sem embertársaik életét. Imádkoztak a közlekedési balesetek áldozataiért és okozóiért is. A szentmise végén magyarul és németül elhangzott az autómegáldás szövege, majd a kápolnadomb alján miséző pap szenteltvízzel hintette meg az előtte elhaladó járműveket. Kocsi György zamárdi plébános kérdésünkre elmondta: Szántódpusztán évente egyszer, ilyenkor van csak szentmise, egyébként a partközeli Szántód település hívei az itteniekkel együtt Zamárdiba vagy Balatonföldvárra járnak templomba, előbb-utóbb azonban saját templomra lesz szükség. De ennek a XIX. század elején épült kápolnának a felújítása is igencsak időszerű, amihez kilátásba helyezte anyagi támogatását az "autóvadászok" - ellopott autók megtalálásáért dolgozók - szervezete és a műemléki hivatal is. (kipke)
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|