Élő ima

Bukta Norbert zsámbéki kiállításáról

Bukta Norbert festőművész gyermekkora óta ministránsként vesz részt a rákoskeresztúri Szent Kereszt-templom liturgikus ünnepein. Az Isten szolgálatának ezt a lehetőségét érlelte és éli tovább művészi alkotótevékenységében.

Eddigi bő egy évtizedes alkotói pályáján több szakrális térben megvalósult munkájával is találkozhatunk. Még a Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatójaként részt vett a rákoscsabai görög katolikus templom kültéri, valamint egy spanyolországi római katolikus templom beltéri freskójának elkészítésében. Szkok Iván és Légrády Zsolt festőművészekkel 1993-ban Mosonmagyaróváron, a mosoni plébániatemplomban, 1995-ben Ménfőcsanakon, a csanaki plébániatemplomban festettek szekkókat.

1998 óta a Schnell György plébános vezetésével újonnan épült rákoskeresztúr-madár-dombi Szent Pál-templom Szent Mihály-kápolnájának mozaik oltárfalát készítette el, illetve jelenleg a templom szekkó technikájú hét falképén dolgozik.

Bukta Norbert az idei Zsámbéki Művészeti Fesztivál egyik eseményeként önálló kiállításon mutatja be eddigi életművét: egy volt katonai rakétabázis két mesterséges dombját átszelő, egyenként húsz méter hosszú alagútban rajzokat, pasztellképeket, olajfestményeket és fotókat állít ki. Az ókeresztény katakombák hangulatát idéző alagutakban a művész képei az áhítat felemelő erejével hatnak a betérő látogatóra. A bravúros rajztudással, ám nem megszokott, hétköznapi testhelyzetben ábrázolt figurák mindennapi életünk névtelen szereplői. Erőteljes fény-árnyék hatások között megjelenített, szinte torzultnak tűnő mimikájuk, gesztusaik expresszív erővel késztetnek arra, hogy kapcsolatot keressünk velük. Olyanok, akár az evangéliumok betegei, számkivetettjei, akik Jézus figyelmét keresték.

A pasztellképek, olajfestmények szélsőséges tónus- és színkontrasztjai azt éreztetik velünk, mintha felgyorsult tempójú, manipulált szándékú információk özönétől meghatározott életünk eseményei, szereplői - akár önmagunk is - néznének viszsza az alagútszerű kiállítótér papír- és vászonfelületeiről. Bukta Norbert alakjai és életképei - noha jól ismertek saját élményvilágunkból - olyan képi térben jelennek meg, amely semmilyen történelmi időhöz vagy konkrét tárgyi környezethez nem kapcsolódik. Az alkotó már ezzel a kompozíciós megoldással is kiemelte őket létezésük, történésük konkrét körülményei közül. A barlangszerű tér áhítatába helyezésükkel pedig arra késztet, hogy a belső csend, a szellemi valóság viszonyai között szemléljük és értékeljük a külső történéseket, eseményeket, érzelmi folyamatok gesztusszerűen megőrzött jeleit.

Bukta Norbert naplószerűen lejegyzett rajzai, festményei, fotói transzcendens léptékkel, az isteni valóság mértékegységeivel mérik személyes és közösségi életünk jelenségeit. Művészi eszközeinek használatából, komponálásmódjából akkor is ezt érezzük, ha művein nem találkozunk bibliai szereplőkkel, hitünk általánosan elfogadott szimbólumaival.

A szakrális művészet történelmi feladata volt, hogy az írni-olvasni tudás helyett képi információt adjon a Biblia tanításairól. Ezt a szerepét mindig úgy töltötte be, hogy az adott kor aktuális élményeihez kötődve mutatta meg Isten jelenvalóságát.

Bukta Norbert festőművészként arra törekszik, hogy az alkotás eszközeivel is segítsen kortársainak felfedezni Isten jelenlétét saját életidejükben, történelmi, társadalmi és személyes életterükben.

Bakonyvári M. Ágnes

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu