Lelki zsarolás

Vallásos röplapok a templomokban

A fénymásolással való egyszerű iratsokszorosítás révén terjedőben van egy veszélyes szokás, amelyet lelki zsarolásnak is nevezhetnénk. Ráadásul jó szándékú, talán komolyabban vallásos emberek is állnak e veszedelmes jelenség mögött.

Templomainkban, sőt vidéken a postaládákban is megjelennek olyan fénymásolt iratok, amelyek bizonyos ígéretekre, illetve Isten büntetésére utalva arra kérik az olvasót, hogy terjessze ezeket a lapokat, amelyeken különféle imádságok, magánkinyilatkoztatások és jövendölések olvashatók. Jellegzetes kérés és ígéret például a következő: "Ha ezt az imát megtalálod, írd le harmincszor, és vidd el egyenként a templomba vagy barátaidnak és ismerőseidnek. Tizenkét napon belül megtapasztalod az Isten hatalmát és kegyelmét."

Mit kezdjünk ezzel a furcsa jelenséggel? Nem elégséges válasz az, ha pusztán babonás, buta szokásnak mondjuk. Rá kell mutatnunk, hogy az egyház hitével nincs összhangban ez a jelenség, sőt egyenesen veszedelmes és káros is, ha nem a kinyilatkoztatás alapján, hanem megalapozatlan emberi ígéretekben bizakodva munkáljuk üdvösségünket.

Az ezekben az irományokban megtalálható állítólagos magánkinyilatkoztatásokkal és ígéretekkel kapcsolatban a következő szempontokról nem szabad megfeledkeznünk.

1. Jézus Krisztusban mindazt kinyilatkoztatta számunkra Isten, ami fontos üdvösségünk, földi és örök boldogságunk szempontjából. A Jézus Krisztusban adott kinyilatkoztatás teljes és tökéletes, nem szorul rá utólagos kiegészítésekre. A kinyilatkoztatás, illetve a kinyilatkoztatás írásba foglalásának ideje lezárult az első század végén, az utolsó apostol halálával. Tanulságos és sokatmondó számunkra Pál apostol kijelentése, aki azt írja: "ha akár mi, akár egy mennybéli angyal más evangéliumot hirdetne, mint amit mi hirdetünk: átkozott legyen" (Gal 1,8).

2. Kritikus szemmel kell olvasnunk az efféle üzeneteket, és a kinyilatkoztatás alapján kell megítélnünk elfogadhatóságukat. Sohasem szabad elfelejtenünk: hitünk legfőbb forrása és normája az Isten igéje, amelyet egyházunk hitelesen és hűségesen magyaráz számunkra. Ha ezek az ígéretek ellene mondanak a kinyilatkoztatásnak, vagy azt kiegészíteni akarják, feltétlenül elvetendők. Azonnal nemet kell mondanunk a kétes vagy egyenesen nevetséges ígéretekre. Az esetleg feltűnő ellentétek egyértelműen jelzik, hogy valami nincs rendben. Nagyon valószínű, sőt biztos, hogy nem Istentől származik a röplapon olvasható ígéret, hanem olyan emberektől, akik akarva vagy akaratlan visszaélnek a vallásos emberek hiszékenységével. Vagy egyszerűen a babonaság egyik megnyilvánulásával állunk szemben.

3. Az említett lapokon legtöbbször azt olvashatjuk, hogy bizonyos dolgok teljesítése fejében elérünk valamit (sok kegyelmet, testi-lelki egészséget, szerencsét stb.). Teljesen idegen a kinyilatkoztatástól ez az "adok-kapok" szemlélet, amely azt a hamis látásmódot akarja elhitetni velünk, hogy bizonyos teljesítmények fejében az Isten biztosan megad nekünk valamit.

4. Hogy egy Mária-jelenés, egy magánkinyilatkoztatás és a vele kapcsolatos kijelentések összeegyeztethetők-e a kinyilatkoztatással, annak eldöntésére egyedül az egyházi tanítóhivatal képviselője illetékes. Nyilvánvaló, hogy a döntésnél nem perdöntő a hiedelem intenzitása. A hivatalos egyház általában a kísérő csodák alapján dönt, vagyis azt vizsgálja, hogy adott esetben történt-e valami természetfölötti jelenség (csoda), amely esetleg az üzenet elfogadhatóságát javallja.

A Példabeszédek könyvében ezt olvassuk: "Kinyilatkoztatás nélkül elvadul a nép, de boldogság a sorsa, ha a törvényt tartja" (29,18). Erre hivatkozva tanítja Aquinói Szent Tamás, hogy Isten minden időben küldött népéhez kiválasztott embereket, akik prófétai szavaikkal és tetteikkel üdvösségük eléréséhez akarták segíteni a többieket. Nem az volt a feladatuk, hogy új kinyilatkoztatást hirdessenek, hanem hogy bátorítsák az embereket a kinyilatkoztatásnak megfelelő tettekre. Egyházunk papjai, hitoktatói is ezt teszik napjainkban. A templomokban és úton-útfélen elhelyezett, ígéretekkel teli vallásos röplapok azonban nem ezt teszik. Ezért nyugodt lélekkel, lelkiismeret-furdalás nélkül eldobhatjuk ezeket.

Dolhai Lajos

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu