|
|
Liturgia A megváltás szentsége (6.) A Krisztus-hívők joga... A liturgikus instrukció harmadik fejezetében az eucharisztia anyagának és az eucharisztikus ima szövegének tárgyalása után a miséről általában beszél (57-79). Már az elején szokatlan fogalommal találkozunk, amikor az egyes visszaélések kapcsán nem a szabálytalanul eljáró szolgálattevők oldaláról indul el, hanem a hívek felől közelít. A bevezető 12. pontjában bukkant fel először ez a fajta szemlélet a dokumentumban. A hívőnek joga van arra, hogy szabályosan, az egyházzal egységben bemutatott misén vegyen részt. Az 57-58. pontok újra leszögezik: a Krisztus-hívőknek joguk van hozzá, hogy odavaló és "valódi zene hangozzék el, mindig legyen oltár, liturgikus ruha (...), amelyeket méltóság, szépség, tisztaság jellemezzen". A következő irányelvek és konkrét tiltások, helyreigazítások csak ennek a fényében érthetők helyesen. Vagyis nem a celebráns zaklatására találták ki az alábbiakat, hanem a hívek jogait védik a helyenként sajnos nagyon is öntörvényű papságtól. A következő pontok olyan dolgokat tiltanak, amelyek remélhetőleg senkinek sem okoznak gondot: nem szabad a papnak vagy más felolvasónak a liturgia szövegeit önkényesen megváltoztatnia, a Szentírás olvasmányait nem biblikus szövegekkel felcserélnie, az igeliturgiát az eucharisztia liturgiájától térben vagy időben elválasztania, az evangélium olvasását világinak (még szerzetesnek sem) átengednie. A homíliatartás kötelezettségét - a korábbi rendelkezéseket megerősítve - a celebránsnak vagy koncelebránsnak, illetve a diakónusnak írja elő, esetlegesen a nem koncelebráló papnak, püspöknek. Kifejezetten tiltja azonban a világiak prédikációját. Erre az egyetlen engedélyt az 1973-ban kiadott, A gyermekmisék vezérkönyve című szabályzat 24. pontja tartalmazta (magyarul: Bűnbocsánat és oltáriszentség, Budapest, 1976, 385), amely megengedte, hogy a gyermekmisén az evangélium után egy olyan felnőtt szóljon a kicsikhez, aki jobban ért a gyerekek nyelvén. Ezt az engedélyt a húsz éve megjelent Egyházi Törvénykönyv is megszüntette már, most újra kimondták a tiltást. A rendelkezés tiltja a homília politikai tartalommal való kitöltését, és a politikai rendezvényekkel való összekapcsolását is. Ismét a hívek joga kerül előtérbe: joguk van arra, hogy Istenről halljanak, politikai meggyőződésüktől függetlenül. Tilos továbbá a misét étkezés kapcsán, étkezési helyen bemutatni. A liturgia felelőseinek - sokféle gondjuk között - eszükbe jut-e, hogy a híveket az igaz liturgiára való joguk tiszteletben tartásával is szolgálják? Füzes Ádám
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|